Duna, Duna-part

Paks, a hangulatos kisváros életében jelentős szerepet játszik a Duna, a víz.

Duna, Duna-part

Paks, a hangulatos kisváros életében jelentős szerepet játszik a Duna, a víz. A Duna volt a római birodalom határfolyója, Bottyán János itt építtette ki a ma „Bottyán vára” néven ismert dunántúli kuruc hídfőállást. A dunai hajózás, a kereskedelem lendítette fel a település gazdaságát. A hajómalmok működése, a molnárcéhek felvirágzása, az atomerőmű építése is a víznek volt köszönhető.

A város ismertté vált halászatáról, a paksi és dunakömlődi halászlevéről, a vízisportokról, olimpikonjairól.

Páratlan élményt nyújt a Duna természeti környezete, a buja növényzet, a festői táj, a fürdésre csábító homokos part, a Duna-parti sétány öreg gesztenyefáival.

Kapcsolat, elérhetőség:

Charon Hajózási Kft.
Kompkikötő
Telefon: 20/539-2616
e-mail: charon@hajozas.net
Internet: www.hajozas.net

Paksi Sporthorgászok Egyesülete
Internet: www. pshe.eliveport.com
Telefon: 20/343-3864, 20/2499288, 20/621-6778,
e-mail: paksihorgasz@freemail.hu

Atomerőmű Sportegyesület Kajak-Kenu Szakosztály
Telefon: (36) 75 /311-000 Fax: (36) 75/ 314-638,
e-mail cím: atomix@t-online.hu
Csónakház telefon:(36) 75/ 507-646
Internet: www.ase.hu

Budapestről a 6-os főúton Dunakömlődöt elhagyva egy íves kanyar után a Sánchegy és az Imsósi-erdő közt haladunk, közeledünk Paks felé.

Nem is gondolnánk, hogy jobbra a bokros domboldal, balra az ártéri erdő mennyi különleges emléket rejt magában. Eszünkbe sem jut, hogy ahol most az autóút kanyarog, ott valamikor a Duna vize hullámzott, és az erdő 170 éve még a Duna bal partjához tartozott.

A Sánchegy - Közép-Európa legnagyobb egybefüggő löszfala - igazi természeti érték. A dombot alkotó finom szemcséjű kőzetet, a löszt innen ezer kilométerre, valahol északon a jégkorszaki jégtakaró hozta létre, és a hulló port két és félmillió éve szállította ide a szél. A domboldalban téglagyár működött, mely egyik helyszíne volt Koltai Lajos 2005-ös filmjének, a Sorstalanságnak, amit Kertész Imre azonos című Nobel-díjas regénye alapján rendezett.

A domb tetején a római korban katonai tábor létesült Lussonium néven, ahol a város önkormányzata a római kort bemutató romkertet alakított ki, mely igazi korhű látványosság.

A Paks közigazgatási határát jelző tábla után tárul elénk a nagy folyó, a Duna, egyedülálló panorámájával. A folyóra páratlan kilátás nyílik a Gárdonyi kilátóról, ahonnan teljes pompájával figyelhetjük meg a Duna kanyarodását.

Aki folyó mellett él, az tudja, hogy a Duna nem csak egy fenséges víz különféle halakkal, madarakkal, a partján tavasszal üdezöld, ősszel narancsvörös és arany színekben játszó ártéri erdők fáival. A fenséges Duna és környezete egy különleges világ a maga csendjével, békéjével, nyugalmával, a hajók dohogásával… sok művészeti alkotás ihletője.

Bár jelentősen csökkent a dunai halállomány, nincs olyan napszak, hogy ne ülne horgász a bokrok, a kőszórások tövében. Akad a horogra ponty, dévér, balin, süllő, csuka, harcsa, de akadt már viza is. Különleges az atomerőmű melegvíz-kifolyóinak környéke, ahol szinte az egész halfauna egyedei fellelhetők.

A folyó és környezete mai képét 1841-ben a folyószabályozással rajzolták meg. A hajtűkanyar átvágása egyaránt szolgálta a pusztító árvizek megszüntetését és az olcsó vízi közlekedés lehetőségének megteremtését. Az Imsós-erdő a Duna-Tisza közéről a kanyar átvágása után átkerült a Dunántúlra. A fákkal, bokrokkal borított terület növényfajai ritka természeti értékeket képviselnek, ezért védettek, mint például a koratavasszal nyíló ligeti vagy dunavölgyi csillagvirág, a mocsári aggófű, a nyári tőzike. Az erdő elhatárolt részein néhány orchidea fajtánk is megtalálható, országosan is ritka a zöldes sarkvirág. A város az erdőt 2000-benhelyi jelentőségű természetvédelmi területté, védetté nyilvánította.A természet kedvelőinek ideális helyszín kirándulásra, túrázásra.

Paks kereskedelmi életében a folyószabályozás azt eredményezte, hogy a Duna hajózható ága közvetlen a város mellé került. A szárazföldről történő hajóvontatást felváltotta a gőzhajózás. Az első személyhajó, a Pest nevű osztrák gőzös 1846. július 22-én kötött ki Pakson.

A Duna gazdaságilag mindig fontos szerepet töltött be a település történetében. 1861-ben 55 vízimalom őrölte Paks és környéke búzáját. Az utolsó működő malom sajnos 1959-60 telén tönkrement. A dunai vízimalmok emlékét megőrizve várható, hogy épülni fog egy hajómalom.

Az idősebbek emlékeznek még a két óriási lapátkerekes gőzös, a Kossuth és a Petőfi hajóra. A Budapest-Mohács közt járó hajók voltak az úgynevezett „kofahajók”, melyek a friss zöldséget, gyümölcsöt szállították a fővárosba, összegyűjtve a víz melletti települések áruit. Csodálatra méltó, hogy 21 hajóállomás feküdt a Duna ezen szakaszán, pótolva a nehézkes, sok átszállással járó vasúti közlekedést. Mára mindez megszűnt, átvették helyüket a hatalmas uszályok és sétahajók, de ezek látványa is lenyűgöző.

A békés, de néha haragvó Duna olykor áldozatokat is követel.

Paks történetének legnagyobb dunai katasztrófája 1887. június 18-án reggel következett be, mikor a kalocsai Jézus szíve búcsúra igyekvőkkel elsüllyedt a komp, a Paks déli határában lévő biskói révnél. A tragédiának 224 halálos áldozata volt. A révnél 1903-ban emlékművet állítottak fel, mely a teljes alakos Jézust ábrázolta, bal kezében fakeresztet tartva, jobbjával a Dunára, a tragédia helyszínére mutatva. A homokkőből készült erősen lepusztult állapotú emlékmű 2000-ben az atomerőmű támogatásával megújult, az eredeti talapzatra bronzba öntött szobormást állítottak.

A tragédia emlékét a katolikus templom előtti emlékmű és a Szent Vendel kápolna melletti felújított kereszt is őrzi.

A víz szerelmeseinek valódi élmény a Duna mindkét oldala. Az eldugott, csendes ágak ideális lehetőséget nyújtanak a horgászni, pihenni vágyóknak, de csónakázhatnak, vízisízhetnek, jet-skizhetnek, vízitúrákat tehetnek a Dunán, a Bum-sziget és a Senki-sziget területén, kicsit délebbre megnézhetik a Duna felől az atomerőművet. Érdekes látvány a melegvizes csatornából hatalmas erővel kifolyó víz és a hidegvizes csatorna felől látható épületek, csővezetékek és távvezetékek.

Forró nyáridőben komp segítségével átkelhetünk Duna túlsó oldalára, ahol a homokos-kavicsos fövenyen fürdőzésre, napozásra, a parton sátorozásra is van lehetőség.

Nehéz szavakkal leírni milyen hangulatot áraszt a paksi oldalon a szépen kialakított Duna-parti sétány, a korzó (korábban Erzsébet-sétány) több mint száz éves védett gesztenyesorával, padjaival, öntöttvas kandelábereivel, virágládáival, a partoldalban kialakított lépcsősorával.

Régi képeslapok árulkodnak arról, hogy milyen volt a sétány, a rózsalugas és a második világháborúig működő dunai kétmedencés kosaras uszoda.

A paksi Duna partnak megvannak a maga sport-kulturális hagyományai is.

Paksi Hajós Egylet az elsők között alakult meg az országban (1864). A reformkorban a városi polgárság és a felvilágosult nemesség életében megjelent az igény a szabadban és társasági keretek közt űzhető testmozgások iránt. Ez volt az a fogékony talaj, melyben – hála gróf Széchenyi István kezdeményezésének – meggyökeresedett az evezés, mint szabadidős sport az 1840-es évek Pest-Budáján.

Igaz, hogy az egylet a városban már régen megszűnt, de kései utódaik, az atomerőmű kajak-kenu szakosztályának fiataljai tavasztól őszig szinte minden nap rendületlenül eveznek, edzenek a Dunán. Az egyesület versenyzői az 1979-es megalakulásuk óta nemcsak a magyar bajnokságban, hanem nemzetközi szinten is kiváló eredményeket tudhatnak magukénak.

A Daróczy-virtusúszás már 10 évre visszatekintő hagyomány városunkban. Daróczy István és Zsigmond, akik országos evezős bajnokok voltak, 1886. augusztus 16-án barátaikkal virtusból leúsztak hét kilométert a Dunán Paksról egy újonnan épített csárdához Uszódra, „dacára a nagy hullámoknak, melyek gyakran a fejök felett csaptak el – ötnegyed óra alatt”, amint azt a korabeli sajtó írta. Sajnos a csárda Uszódon már nincs meg, de a két fiatal férfiasságának, bátorságának tiszteletére rendezik meg 2002 óta dupla távval a hagyományos Daróczy-virtusúszást Paks és Kalocsa között.

A Duna átúszása minden víz mellett élő és vizet szerető ember számára nagy vágyat és kihívást jelent. Pakson ezt szabályozott és ellenőrzött körülmények között minden év nyarán megtehetik a bátor vállalkozók. Az augusztus 20-i Szent István-napi ünnepi programok részeként 1996 óta – ha a Duna vízállása és az időjárás engedi - tartják meg a túlparti strand és a paksi Duna-korzó közötti szakaszon a Duna-átúszást, melynek hossza – a vízállástól függően – kb. 700-800 méter. A legnépesebb mezőny 2004-ben indult el a távon, amikor 571 fő csobbant a vízbe.

A Duna-korzó a 1990-es évek közepe óta rendszeresen visszatérő városi rendezvények, események helyszíne is. Májusban a gesztenyefák alatt megrendezett évadnyitó, a halászléfőző-verseny, a folyó megkoszorúzása, a Szent István-napi ünnepségekhez kapcsolódó kulturális programok mind-mind itt, ebben a csodálatos környezetben zajlanak. A lépcsősor előtt a Dunára kikötött uszály és a rajta kialakított víziszínpad egyedi hangulatot kölcsönöz az amatőr és hivatásos művészek fellépéseihez.