Hírek - Mozaik

Várhatóan szeptemberben avatják fel az új rendezvényhajót

2017.08.17, 17:23 | Paksi Hírnök

Sokan kérdezik, hogy ha már megérkezett Paksra az új rendezvényhajó, akkor miért nem ott tartják meg az augusztus 20-i programot. A műszaki átadáson választ kaptunk rá. Korábban már beszámoltunk arról, hogy a hosszú éveken keresztül rendezvénytérként szolgáló uszály elöregedett és balesetveszélyessé vált, ezért gazdaságtalan felújítása helyett egy új építtetéséről határozott az önkormányzat. A munkát a szegedi MAHART Tiszayacht Kft. nyerte el, a cég a szerződéskötéstől számított 150 munkanapos határidővel vállalta az úszó színpad elkészítését és Paksra szállítását. Miután elkészült és vízre tették, a Tiszán 187 kilométert, majd a Dunán további 254 kilométert „utazott” az új úszómű, amíg megérkezett a paksi gesztenyesor elé, augusztus 3-án. Kikötése után további munkálatokat végeztek rajta, többek között elkészült a színpad padozata. A műszaki átadást szerdán tartották, ahol megtudtuk, hogy az átadás-átvételi eljárást követően a Nemzeti Közlekedési Hatóság adhatja meg a használatbavételi engedélyt. Szabó Péter alpolgármester úgy tájékoztatott, hogy várhatóan szeptember vége felé avathatják fel az új rendezvényhajót, aminek üzemeltetését önkormányzati cég végzi majd. A tervek szerint egy kisebb vendéglátóhely is működni fog az úszóművön. A rendezvényhajó 26 méter hosszú, 8 méter széles, a színpad 136 négyzetméter, vannak öltözők, vizesblokkok illetve hajókikötési lehetőség. A megrendelő kérésének megfelelően a tervezésnél az is szempont volt, hogy a Dunán egyedülálló úszómű a paksi halászbárkák küllemét idézze. A beruházásra nettó 114 millió forintot biztosított az önkormányzat.

Pakson is van már kutyabarát munkahely

2017.08.10, 17:42 | Paksi Hírnök

Kutyabarát munkahely lett, felkerült a kutyabarat.hu, kutyabarát helyeket közvetítő és népszerűsítő hazai portálra az Agricum helyi termékek boltja, és az ott működő Paksi Turisztikai Információs Pont. – Turisztikai szempontból azért fontos, hogy kutyabarát munkahely lettünk, mert az utóbbi években megváltoztak az utazási szokások, már nem csak a gyermekbarát, családbarát helyek keresettek, hanem mivel sokan szeretnék magukkal vinni kedvencüket is üdülni, vagy éppen étterembe, bevásárolni, megnövekedett a kutyabarát helyek iránti igény, illetve a kutyások ezeket preferálják – mondta el Czink Dóra, hozzátéve, hogy csatlakozásukkal példát szeretnének mutatni Pakson. A turisztikai és városmarketing-referens arról is beszámolt, hogy mivel az üzletben csomagolt árut lehet vásárolni, nem kellett plusz engedélyeket beszerezniük ahhoz, hogy kutyabarát munkahellyé válhassanak. – A felelős kutyatartók kedvencei jól neveltek, nyugodtak, szófogadóak, így nem lehet probléma, ha betérnek velük egy kutyabarát helyre. Erről már Seres Ágota idegenforgalmi ügyintéző beszélt, aki azt is elmondta, hogy a paksi helyi termékek boltjában és turisztikai információs ponton eddig is szívesen látták a kutyával érkező turistákat, vásárlókat. Kiemelte, hogy a felelős kutyatartók családtagként kezelik kutyáikat, ezért igényük van arra, hogy együtt menjenek mindenhová. Seres Ágota arról is tájékoztatott, hogy a 2012 június óta működő kutyabarát.hu jelenleg a legnagyobb ilyen profilú adatbázis, több mint 400 kutyabarát hely van feltüntetve a portálon. A Pakson elsőként kutyabaráttá vált munkahelyen a kutyusok leheveredhetnek, friss vizet lefetyelhetnek. Az eddigi fogadtatás azt mutatja, hogy érdemes volt csatlakozni a kutyabarát helyek köréhez.

Elismerést kapott a paksi polgárőrség vezetője

2017.08.05, 21:31 | Paksi Hírnök

Polgárőr Érdemkereszt ezüst fokozata elismerést vehetett át Bodóné Rausch Mária, a Paksi Polgárőr Egyesület elnöke a Tolna Megyei Polgárőr Szervezetek Szövetsége által tizenhetedik alkalommal megrendezett Tolna Megyei Polgárőr Találkozón, Dunaföldváron. A díjat Széles János megyei elnök és Markos György az Országos Polgárőr Szövetsége elnök-helyettese adta át. Széles János lapunknak elmondta, hogy azért terjesztette fel kitüntetésre Bodóné Rausch Máriát, mert „elég agresszívan” szervezi, képviseli a polgárőrséget. Paks, tekintettel a közelgő beruházásra kiemelten fontos, a polgárőrség munkájára szükség van. A megyei elnök szerint a paksi vezető hozzáállása példaértékű, vonzerőt jelent mások számára. – A paksi polgárőrség létszámban kezd gyarapodni, a megyei szövetség ezt technikai eszközökkel, laptoppal, kerékpárral segíti és ilyen nagy plénum előtt ezzel a kitüntetéssel is – fogalmazta meg Széles János. A paksi polgárőrséget tucatnyian képviselték a megyei találkozón, neveztek a sörivó versenyre, lövészetre, sőt a férfi láb-szépségversenyre is, illetve a szürke marha pörköltet is zsűriztették a találkozón, ahol hozzávetőleg ezren sereglettek össze a megye minden szegletéből. Bodóné Rausch Mária arról tájékoztatott, hogy minden rendben van a polgárőrség háza táján, akadtak, akik „nyugdíjba mentek”, vannak új jelentkezők. Az elnök hozzáfogott a lovas polgárőrség megszervezéséhez, tárgyalt Csámpán Lednczki Lászlóval és Cseresznyésben Scheffer Istvánnal. Mindenütt fogadókészségre talált, amit örömmel konstatált, mert a külterületeken sok a szemetelő és a fatolvaj.

Pakson járt a Virágos Magyarország verseny zsűrije

2017.07.26, 12:45 | Paksi Hírnök

Pakson járt a Virágos Magyarország zsűrije: a város idén is benevezett a környezetszépítő versenybe. A területi zsűri tagjai megtekintették többek között a sakkszobor környékét, felújított tömbbelsőket, a Tourinform irodát, jártak a Táncsics utcai körforgónál, a buszpályaudvarnál és az ürgemezei pihenőparkban. Most először Dunakömlőd is szerepelt a helyszínek között, a faluháznál és a pincesoron jártak. A Virágos Magyarország mozgalom fontos összekötő kapocs Európával, mivel a magyar megmérettetés része a 11 országot átfogó Európai Virágos Városok és Falvak versenyének. Az idei verseny eredményhirdetése ősszel lesz, a fődíj Magyarország képviselete a jövő évi európai megméretésen. Paks korábban már többször is eredményesen szerepelt a környezetszépítő megmérettetésen. 2001-ben a városok kategóriájában első helyezett lett, majd a nemzetközi megméretésen ezüstérmet kapott. 2014-ben a Green City – Zöldebb Városokért Mozgalom és a Magyar Kertépítők Országos Szövetsége közös különdíját nyerte el a település, 2015-ben a Földművelésügyi Minisztérium díját kapta meg a magyar növény- és virágkultúra megőrzéséért, 2016-ban pedig a Magyar Tájépítészek Szövetsége különdíját, az Acélvirág díjat. A Virágos Magyarország környezetszépítő versenyről itt bővebben olvashatnak.

Idén is kikötöttek Pakson a TID résztvevői

2017.07.24, 13:33 | Paksi Hírnök

Ebben az esztendőben is Paks volt a Tour International Danubien (TID) azaz a nemzetközi Duna-túra egyik megállója. A túra résztvevői az Atomerőmű Sportegyesület csónakházának udvarán sátoroztak egy rövid ideig. A táborhelyen Szabó Péter alpolgármester köszöntötte a megfáradt vízi vándorokat, majd az önkormányzat vacsorával vendégelte őket. Másnapra kelve bontották sátraikat a túrázók és tovább indultak a folyón. Akik teljesítik a teljes túrát, azok Ingolstadtól a Fekete-tengerig haladnak 2455 kilométeren át. Rövidebb-hosszabb szakaszokra mások is csatlakoznak hozzájuk, a TID ugyanis kerettúra, azaz nem kötelező végigevezni, mindenki maga választja meg, hol kapcsolódik be és meddig tart a csapattal. Idén közel negyvenöten evezik végig az egész szakaszt, közöttük két magyar túrázó. A túrát 1956-ban alapították szlovák és magyar kajakosok, akik a Pozsony és Budapest közötti távot teljesítették, majd ez tovább bővült, és elérte az Ingolstadt–Silistra, később pedig a mai Ingolstadt – Fekete-tenger távot. A program résztvevői teljesen önellátóak, a szervezők a szakaszbeosztást biztosítják, illetve igény szerint segítséget nyújtanak a vízi járművek bérléséhez és szállításához. Az elmúlt években a világ közel húsz országából több tíz ezer vízitúrázó töltött rövidebb-hosszabb időt a TID keretében a Duna valamely szakaszán.

Bővült az Önkéntes Mentőszervezet eszköztára

2017.06.29, 11:17 | Paksi Hírnök

Új motorcsónak segíti a Paksi Önkéntes Mentőszervezet munkáját a jövőben. A pályázati úton nyert 10 lóerős hajtómotor mellé önkormányzati támogatásból vásároltak mentési célra alkalmas katamarán hajót. A Paksi Önkéntes Mentőszervezetet 2015-ben alapították, azzal a céllal, hogy a tagok az árvízi védekezésben és a vízi mentésben segítséget nyújtsanak a hivatásos szerveknek. 2016-ban pályázati úton külmotoros csónakmotort nyert a szervezet, idén pedig önkormányzati pályázatból mentési célra alkalmas csónakot vásároltak. A jármű beüzemelését és a szervezet képzését a Paksi Katasztrófavédelmi Kirendeltség biztosította a napokban. Mivel a mentési folyamatban csak azok vehetnek részt, akik megfeleltek a hivatásos szervek szigorú minősítési rendszerének, ezért az önkéntesek minden évben ismétlő minősítési gyakorlaton vesznek részt. Az elméleti tudás felfrissítése és gyarapítása után önálló mentési gyakorlatot hajtottak végre, Dunán rekedt kenust mentettek ki a szervezet tagjai. – Minden egyes segítő kézre szükségünk van. Az állampolgárok biztonságát magasabb szinten tudjuk garantálni, ha a hivatásos katasztrófavédelmi szervek mellett az állampolgárok is részt tudnak venni speciális mentési feladatokban – mondta a gyakorlat értékelésén Kiss János tűzoltó ezredes. A Paksi Önkéntes Mentőszervezetet, amely megfelelt a gyakorlat során, a +36 20 989 0878 telefonszámon lehet elérni.

Paksiakat jutalmaztak az ORFK-n

2017.06.27, 14:24 | Paksi Hírnök

Elismerést kapott hétfőn, Budapesten a paksi autópálya-rendőrség három munkatársa. Biczó András törzszászlóst, Kenderik Krisztián és Torma László főtörzsőrmestereket egy május 15-i rendkívüli esemény elhárítása érdekében nyújtott kiemelkedő szakmai tevékenységéért jutalmazták. Az eset híre, ami valóban rátermettséget, sőt bátorságot is igényelt, bejárta a sajtót. Tíz ló szabadult ki és szaladt az M6-os autópályára Paks déli bejárójánál, majd vágtában Pécs irányába tartottak. A TMRFK Rendészeti Igazgatóságához tartozó paksi autópálya alosztály járőrei, akik szerencsés módon ennek szemtanúi voltak, autójukkal keresztbe állva próbálták megállítani az állatokat. Amikor ez nem sikerült, egyikük szirénázó autóval, a lovakat megelőzve, a forgalommal szemben sietett a Pécs irányából érkezőket leterelni, míg a többiek a másik pályatesten kerültek eléjük és a tengelici üzemmérnökség segítségével autókból akadályt képezve leterelték az állatokat az autópályáról a tengelici csomópontnál. A három rendőr lélekjelenlétének, helyzetfelismerő-képességének és bátorságának köszönhetően sem sérülés, sem anyagi kár nem történt, a kalandot a lovak is ép bőrrel úszták meg. Egyikük, Torma László mondta el, hogy nem számít ritkaságnak, ha vad téved az autópályára, egyszer ez egy lóval is megtörtént, de a május 15-i eset tényleg nem mindennapi. Hozzátette, valóban félelmetes volt, amikor szembe találták magukat a vágtató lovakkal. Abban, hogy sikerrel jártak szerinte szerepe volt helyismeretüknek, kiváló, gyors járműveiknek és annak is, hogy az autópálya mérnökségtől azonnali segítséget kaptak. Torma László hozzáfűzte, nagy megtiszteltetés számukra az elismerés, amelyet ünnepélyes körülmények között Töreki Sándortól, az országos rendőrfőkapitány bűnügyi helyettesétől vettek át. Ugyanezen az Országos Rendőr-főkapitányságon tartott ünnepségen kapott elismerést Semmelweis Nap alkalmából dr. Rujder Mária paksi önkormányzati képviselő, aki a Budapesti Rendőr-főkapitányságon dolgozik, mint fogorvos. Az egészségügyi szakterületen végzett kiemelkedő szakmai tevékenységét jutalmazták.

A római kortól az atomkorig vitte a múzeumlátogatókat “Bözsi”

2017.06.26, 18:53 | Paksi Hírnök

Utazzon “Bözsivel” a római kortól az atomkorig! Ezzel a gondolattal invitálta a lakosságot a Múzeumok éjszakájára szervezett rendezvényre a Paksi Városi Múzeum és az Atomenergetikai Múzeum. Utóbbi első alkalommal csatlakozott az országos programhoz, a két intézmény partnerségben valósította meg elképzeléseit. A két helyszín közötti távolságot “Bözsivel”, azaz egy Ikarus 55 típusú autóbusszal hidalták át, ezzel utazhattak a múzeumlátogatók egyiktől a másikig. Az Atomenergetikai Múzeumban a négy atomerőművi blokk építésének időszakát idézték fel, a kínálatban szerepelt a Memphis Moon ’55 fellépése, kiállítás kártyanaptárakból, bemutató a tűzoltóktól, tárlatvezetés, kézműves foglalkozás, illetve ínycsiklandó partifalatokkal és szörpökkel kínálták a látogatókat. A kültéri fizikashow-n olyan kérdésekre kaphattak választ az érdeklődők például, hogy mekkora energia tárolható egy pillepalackban, vagy, hogy mekkora energiát lehet felszabadítani egy víz alatti robbantással. Aki még régebbi korokba is szívesen visszautazott volna egy kicsit, megtehette a városi múzeumban, ahol ez alkalommal a római mellett Deák Ferenc korát állították a fókuszba. A közönségnek lehetősége volt korhű ruhákban fotózkodni, hintón körbejárni a várost, de volt kosztümös tárlatvezetés is. Fellépő itt a Szekszárdi Muslinca bordalkórus és a Mare Temporis Történelmi Hagyományőrző Egyesület volt. Két időszaki tárlatot is a közönség figyelmébe ajánlottak, az egyiket dr. Pongrácz Sándor hagyatékából rendezték, a másik keretében pedig a Város bora címet eddig elnyert nedűket mutatják be. A Város borait Herczeg József ajánlotta fel a múzeumnak, aki a múzeumot segítő tevékenységéért elnyerte a Paksi Városi Múzeum által alapított Tiszteletbeli muzeológus címet. Mindemellett borkóstolóra, vásárra, fagyizni, lacikonyhába és fröccsteraszra is invitálták a látogatókat. Mindkét helyszínen több száz látogató fordult meg.

A hosszú élet titka a munka

2017.06.23, 12:59 | Paksi Hírnök

– Regényt lehetne írni az életemből – mondja Dömötör Józsefné Kovácsovics Mária, akit kilencvenedik születésnapja alkalmából köszöntött a város nevében Szabó Péter alpolgármester. Marika néni Budapesten született, ám még egészen pici gyermekként elárvult. Többfelé sodorta az élet, nevelkedett intézetben, családban, paksi nevelőanyja hadiözvegy volt. Varrni szeretett volna tanulni, Csurgón volt két évet. Mint mesélte, a háború idején a barátnőjével annak rokonánál bújtak el, aztán amikor véget ért, egy vonat tetején utazva tért vissza Paksra. Amikor megismerte a férjét, azt érezte, hogy vagy ő vagy senki. Hatvankét évet éltek le együtt, párja tíz esztendővel ezelőtt tért örök nyugovóra. Marika néni azt mondja, hogy sok szép emléket őriz, férjével huszonöt évig énekeltek az egykori munkáskórusban, ma Paksi Városi Vegyeskarban. Két gyermekük született, Rózsa és József, eddig hat unokával és három dédunokával bővült a család. Az ünnepelt huszonkét évig dolgozott óvodai dajkaként, amire szintén szívesen emlékszik vissza, mint mondja, nagyon szerette a gyerekeket és úgy érzi, hogy a gyerekek is őt. Azokban az években harisnyaszem-felszedéssel is foglalkozott. Bár több betegséggel bajlódik, ha nem mondja, bizony fel sem tűnik az embernek. A napjai nagyjából egyformán telnek, még most is szeretettel hímez, délutánonként pedig – ahogy fogalmazott – átmegy traccsolni a szomszédokhoz. A főzésre nincsen gondja, mert házhoz hozzák az ebédet, egyéb dolgokban pedig nagy segítségére van menye, Gizi és az ő gyermekei. Marika néni arra a kérdésre, hogy mi a hosszú élet titka azt mondta, hogy a munka.

Fejlesztést hozhat Lussoniumban a világörökségi nevezés

2017.06.21, 17:21 | Paksi Hírnök

Lussonium számára előrelépést hozhat az, hogy Magyarország a jövő év elején benyújtja a Dunai Limes világörökségi nevezését. Hatvanöt részhelyszínt jelöltek meg, ezek fejlesztését már a világörökségi cím elnyerése előtt meg kell kezdeni. A magyar kormány által e célra elkülönített 2,5 milliárd forint EU-s forrásból Lussonium fejlesztése is elkezdődhet. A Dunai Limes világörökségi helyszín felső szakaszát adó Magyarország, Szlovákia, Ausztria és Németország már 2018 januárjában beadja nevezését, melyről az UNESCO Világörökségi Bizottsága várhatóan 2019 nyarán hoz döntést – közölte Visy Zsolt, a világörökségi nevezés előkészítéséért felelős miniszteri biztos a Magyar Limes Szövetség (MaLimSz) által szervezett szerdai budapesti Duna-Limes konferencián. Kedvező elbírálás esetén a helyszínhez egy későbbi fázisban csatlakozhat Horvátország, Szerbia, Románia és Bulgária. Visy Zsolt beszámolója szerint a gyors nevezés érdekében Magyarországnak csökkentenie kellett a részhelyszínek számát: a pályázat végül 65-öt tartalmaz majd. A budapesti és Pest megyei helyszínek fejlesztésére 1 milliárd forintos keret áll rendelkezésre, további 1,5 milliárdból pedig Crumerum (Nyergesújfalu), Brigetio (Ószőny), Intercisa (Dunaújváros), Lussonium (Dunakömlőd) és Altinum (Kölked) fejlesztését lehet elvégezni – közölte Visy Zsolt.    

A cseresznyési iskolaéveket idézték

2017.06.20, 09:15 | Paksi Hírnök

Hársfát ültettek, és egy faragott táblát helyeztek el az egykori cseresznyési iskola volt tanítói és tanítványai annak emlékére, hogy első találkozójukat rendezték a hétvégén. Az iskola falára is került egy emléktábla, rajta a korábbi tanítók névsorával. A találkozó ötlete hasonló tőről fakadt: tavaly, amikor az egykori néptanító, Karszt János emléktábláját helyezték el ugyanitt, akkor született meg a gondolat, hogy jó volna együtt felidézni a múltat, az emlékeket. A Csengey Dénes Kulturális Központ karolta fel az ötletet. A kollektíva törekvéseinek eredményeként száznál is többen gyűltek össze a találkozóra, hárman – Arany Béláné, Karszt Jánosné és Feilné Kókány Mária – a tanítók közül. Ők is, volt tanítványaik is szívesen emlékeztek a nehéz, de szép időszakra. Cseresznyésben, mint a tanyavilágban sok helyütt, az 1900-as évek elején hozták létre az iskolát, hogy javítsanak a tanyasi gyerekek aluliskolázottságán. Először egy, majd az 1961/62-es tanévtől két tanteremben oktatták a csemetéket, együtt a nyolc évfolyamot. Klippel János azt mondta, nagyon szép évek voltak, a tanító nénit, tanító bácsit mindenki szerette. Kórus, színjátszó kör működött a tanyasi iskolában. A színpadot maguk ácsolták, de minden más munkában is szívesen részt vettek. Ha kellett maltert kevertek, téglát hordtak. Mint megjegyezte, a kőműves szakmát választotta, amit nagyon szeret. Balczer Zoltánné Mukli Mária azt mesélte, hogy 1962-ben kezdte az első osztályt. Arany Béla és felesége, Sárika néni volt a tanító. – Nagyon szép emlékeim vannak, nagyon szép gyerekkorom volt, azért is jöttem vissza Cseresznyésbe lakni, mert visszahúzott a szívem – árulta el. A találkozásnak nagyon örült, mert hasonlóra, sajnos, nagyon kevés alkalom adódik, s most jó volt felidézni a közös gyerekkori emlékeket. A régmúlt felemlegetésén túl adatgyűjtésre is kiváló alkalmat adott a találkozó. Tell Edit elmondta, hogy a résztvevők adatait, elérhetőségeit rögzítették, a sok régi fotót pedig digitalizálták. Van egy további terv is a Pákolitz könyvtárral és a múzeummal közösen: Téli esték sorozatot szerveznek, ahol a külső városrészek múltját, az ott élők sorsát ismerhetik meg az érdeklődők. Paks településrészei közül mostanáig csak Dunakömlőd története van feltárva, abból készült kiadvány, a többi területé még feldolgozásra vár, de – mint Bodor Éva szavaiból kiderült – szeretnék ezt a munkát elvégezni. A könyvtár igazgatóhelyettese és egyben a Paksi Értéktár Bizottság vezetője hangsúlyozta, hogy a meglévő értékek számbavétele, őrzése, továbbadása a feladatuk. Az értékekről kinek-kinek más jut eszébe, de ide sorolhatók a közösségek is. A találkozó szervezésében a részönkormányzat is szerepet vállalt. Kapás Zoltán, Cseresznyés képviselője elmondta, hogy örömmel tették, mert szeretnék feltárni a településrész múltját. A jelenről azt mondta, a KSH legutóbbi adatai szerint kilencvenen élnek Cseresznyésben – volt idő, amikor ennyi diákja volt az iskolának –, közülük legfeljebb tizenöten tősgyökeres cseresznyésiek. Az iskola – mint ismert – immár Cseresznyéskert Erdei Iskola néven működik.

Jubilált a sillerfesztivál

2017.06.05, 11:47 | Paksi Hírnök

Öt nagyarany, 19 arany, 60 ezüst és 66 bronz minősítést ítéltek oda a bírák a X. Országos Sillerfesztiválon. Hét bizottságban közel hetvenen értékelték a Kárpát-medence 66 településéről nevezett mintákat. 157 borász – köztük 26 paksi – sillerremekei kerültek az ítészek elé. A fesztivál szakmai programjáért felelős Sárgödör Téri Présháztulajdonosok Egyesületének elnöke Leber Ferenc, alelnöke, a fesztivál ötletadója, Polgár Zoltán és Kovács Mihály gratulált a díjazott borászoknak. A jubileumi fesztiválon a rendezvény ötletgazdája, Polgár Zoltán átadta a stafétát Kiss Mihálynak: a Sárgödör Téri Présháztulajdonosok Egyesületének alelnöke végezte eddig a minták begyűjtését Kárpát-medence szerte, ezt a munkát veszi át az egyesület főpohárnoka. A program első napján a bormustrán kívül egy szakmai estet is rendeztek, ahol neves szakemberek előadásain gyarapíthatták ismereteiket a boros gazdák. A szőlészet és borászat után a marketing került terítékre. Szabó Géza egyetemi docens támasztotta alá a jól ismert mondást: jó bornak is kell a cégér. Azt mondta, az élmény, a közvetlen találkozás segít eljuttatni a bort a vásárlókhoz. – Ide kell csalogatni a látogatókat, közvetlen élményt kell nekik adni. A boltban csak egy üveget lát, egy címkét, nem biztos, hogy azt vásárolja meg. De ha eljön egy fesztiválra, ahol szép helyen jól érezi magát, barátságos emberek kínálják azt a bort, akkor az már hozzáadott értéket képvisel. A szakember szerint a sillerfesztivál e tekintetben sikeresnek értékelhető. Más szempontból is eredményes: a sillerek minőségén is látszik a javulás. Szabó Géza szerint az étkezési szokások változása, a nehéz ételek mellőzése kedvez a siller térnyerésének. Ez ugyanis univerzális bor, nagyon sokféle étel mellé passzol. Kínálható a paprikás csirke után ugyanúgy, mint egy finom pizza vagy saláta mellé. Az ételek természetesen nemcsak szóba kerültek a sillerfesztiválon, hanem asztalra is. Az első napon rendezett szakmai estet egy fenséges vacsorával koronázták meg a Fabro Pincében, a második napon pedig megrendezték a nemzeti és tájjellegű ételek főzőversenyét, ahol öt étel került a zsűri elé. A Jipi Pince tejfölös fülespörköltje mogyoróval első, a Paksi Reform Főzőklub kakaspörköltje második díjat nyert, a Vadker Bt. vadpörköltjéért harmadik, a Csengey Dénes Kulturális Központ palacsintájáért különdíjat kapott. A kulturális központ munkatársai a palacsinta mellett kulturális programokat is prezentáltak. Ezek sorát pénteken a Tűzvirág Táncegyüttes nyitotta. A közönség elismerését nemcsak az országosan ismert előadók – Roy és Ádám Trió – hanem a helybéliek is kivívták. Nagy szeretettel fogadták mások mellett a fesztivál jóvoltából született Siller Nótakör hangulatos dalcsokrát.

Leber Veronika és Molnár Martin kapta a dr. Tarisznyás Györgyi-díjat

2017.05.30, 12:21 | Paksi Hírnök

Követve a hagyományt, a Paksi Vak Bottyán Gimnázium Öregdiákjai Egyesületének közgyűlésén adták át a dr. Tarisznyás Györgyi-díjat, amelyet minden esztendőben két tehetséges diáknak ítélnek oda. A civilszervezet elismerését a humán tudományok kategóriájában idén Leber Veronika 11. H osztályos tanuló érdemelte ki, a természettudományok kategóriájában pedig Molnár Martin 10. H osztályos tanuló. Leber Veronika kiválóan rajzol, kreatív alkotó. Képzőművészeti munkáit a szokatlan anyaghasználat jellemzi, szívesen dolgozik textillel, varr, hímez, még a háztartásokban fellelhető hulladék anyagokat is képes újrahasznosítani. Öt éve tagja a gimnáziumban működő kreatív írás szakkörnek. Írásai a legújabb gimnáziumi évkönyvben jelentek meg. Az elmúlt esztendőben felnőtt amatőr alkotók között mérettette meg magát, versei bekerültek a Kézjegy Tolna megyei írók antológiájába. Az idei antológia versírói között is ott van, a könyvbemutató június 30-án lesz Pakson. Eredményeivel kiérdemelte a Tehetséges Paksi Fiatalokért Alapítvány díját. Tagja a kortárs magyar költők által működtetett országos mentorhálózatnak. A Vizuális kultúra Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen a 18. helyen végzett. Sikereinek titka szakmai kíváncsisága, alapossága, kifejezéskészletének gazdagsága, önállósága, állt a méltatásban. Molnár Martin leginkább a matematika és a kémia iránt érdeklődik. Tavaly és idén is megyei 1. helyezést szerzett az Irinyi János kémiaversenyen, ebben az évben a Bolyai Matematika Csapatversenyben megyei 1., illetve Dél-Pannónia körzet 4. helyezett lett. A művészet és a sport területén is szép eredményeket ér el. A Játsszunk ismét operát! Országos zenei műveltségi vetélkedőn csapattársaival megyei 3. helyezést ért el. Az én Paksom fotópályázaton különdíjas lett, az Országos Középiskolai Fotópályázaton két alkalommal is volt kiállított fotója amatőr kategóriában. A 2016-os UltramarAtom versenyen a Vak Bottyán Gimnázium váltócsapatának tagjaként 1. helyezett lett. Évek óta a dunaszentgyörgyi Vadrózsa Népi Együttesben táncol. Eredményei alapján tavaly a Tehetséges Paksi Fiatalokért Alapítvány egyik díjazottja volt. Kitűnő tanulmányi eredménnyel büszkélkedhet, megbízható és segítőkész diák.

Világbajnok tésztahidat építettek a paksi mérnökhallgatók

2017.05.29, 08:30 | Paksi Hírnök

Végy nyolc kiló tésztát, szükséges mennyiségben kétkomponensű ragasztót, dolgozz öt-hat napon át éjt nappallá téve. Ez a világbajnok tésztahíd receptje. Ja, és – ha lehet – ne lépj rá a kész műre, mert nem tesz jót neki. Két paksi egyetemista nyerte az idei tésztahídépítő világbajnokságot. Huszák Donát és Horányi Benjamin hídja 421 kg-ot bírt, ezzel nyerték meg az Óbudai Egyetem rendezett nemzetközi versenyt. A korábban az ESZI padjait koptató fiatalemberek az egyetem Bánki Donát gépész karának mechatronikai mérnöki szakán tanulnak, Donát másod-, Beni elsőéves. Ugyanide járt korábban a szintén paksi Rohn Richárd, aki nemcsak elődjük, hanem – mint mondták – segítőjük, mentoruk is volt. Donát Feil Ervinnel építette első hídját, de társa mozgalmasabb hobbikat szeret, így alakult ki a nyerő csapat Horányi Benjaminnal. Ahogy a srácok beszámolójából kiderült, a tésztahíd építése nem egyszerű feladat, komoly tervezés, előkészítés kell hozzá, és nem árt, ha van a nagypapának egy műhelye is, mert tésztából hidat építeni nemcsak idő-, hanem helyigényes művelet is. Sajnos, mint mondták, már a tészta sem a régi, például nem könnyű egyenes spagettitésztához jutni. Az pedig fontos kellék, akárcsak a megfelelő penne-, makarónitészta és a jó ragasztó. Szigorú szabályok vonatkoznak a méretre, technológiára, de még akkor is közbejöhet valami, ha mindent előírásszerűen végeznek. Ezt történt esetükben is: Beni egyszerűen rálépett a kész szerkezetre. A baleset nyomait sikerült eltüntetni és a híd épségben megérkezett Óbudára. Az, hogy mennyit bír, csak ott derült ki. Abban bíztak, hogy túlszárnyalják az eddigi legjobb eredményüket, ami 300,7 kg volt, de azt nem is merték remélni, hogy több mint száz kilóval, ami egyben a világbajnoki címet jelenti. Ráadásul még kétszer szólították őket az eredményhirdetésen, két különdíjjal is gazdagabbak lettek. Donát és Beni nem hagyja abba a tésztahídépítést, de nem is ez lesz a főfoglalkozásuk, bár ahogy Donát megjegyezte, nem bánná, ha lenne egy ilyen osztály a Paks 2-nél, szívesen dolgozna ott, esetleg megépítenék a Paks-Kalocsa hidat is. A tréfát félretéve, Donát mindenképpen szeretne egy szép hidat a szobájába, Benit viszont inkább a verseny- és kísérletező szellem hajtja, szeretne változtatni, javítani a konstrukción, hogy a jövő évi világbajnokságon ismét esélyesként induljanak. Azt mondták, jó volna, ugyanannyit javítani saját rekordjukon, mint idén. A legrövidebb távú terveiknek viszont vajmi kevés köze van a tésztához és tésztahídhoz: éppen most van a vizsgaidőszak. Azt szeretnék a lehető legjobban abszolválni. Persze, ha az iskolának szerzett hírnevet a tanárok némi pluszponttal jutalmaznák, azt nem bánnák…

A jegyzőnél jártak a Kosár utcai tiltakozók

2017.04.21, 11:12 | Paksi Hírnök

Nyílt levélben fordultak a képviselő-testülethez a Báthory-Táncsics-Kosár utcai tömbbelső lakói. Petíciójukban azt kérték, hogy ne engedjenek utat a Kosár utcába tervezett 17 lakásos társasház megépítésének. A lakók képviselőivel a város főjegyzője egyeztetett. Tájékozódni szeretnének, és nem az utcán akarják megoldani a problémákat – hangsúlyozták a Báthory-Táncsics-Kosár utcai tömbbelső lakói, akik nem értenek egyet a Kosár utcába tervezett új társasházak 17 lakásról szóló terv alapján való megépítésével. Azt mondják, élhetetlenné válna az utca a megnövekvő forgalom és a parkoló autók miatt, az ott élők nehezen megteremtett életkörülményei ellehetetlenülnének, emellett a Báthory utcából eltűnne egy jelentős zöldövezeti sáv. Kéréseiket nyílt levélben fogalmazták meg, melyet eljuttattak a város képviselő-testületének tagjaihoz és Paks főjegyzőjéhez. A Kosár utca vonatkozásában telkenként legfeljebb hatlakásos társasház építésével értenének egyet abban az esetben, ha a járműforgalom a Kosár utcába vezetődne, és ha a társasházak nem az utcafrontra épülnének – hangsúlyozták az érintett lakók, akik azt sem szeretnék, hogy ha a szomszédjogok sérülnének az új társasházak megépülésével. A megbeszélésen dr. Blazsek Balázs vázolta a jelenlegi helyzetet. Eszerint a tervtanács elutasította a 17 lakásról szóló terveket, ezért a befektetőnek újra kell gondolnia elképzeléseit. A címzetes főjegyző azt is elmondta: a közutak kezelőjeként megnézik, milyen döntést tudnak hozni az ügyben, hogyan tudják teljesíteni a véleménye szerint méltányolható kéréseket. Azt ígérte, az engedélyezési eljárás során mindenképpen figyelembe veszik majd a szomszédjogokat, hogy élhető maradjon a környék, ne váljanak eladhatatlanná és használhatatlanná a társasházak melletti ingatlanok. A döntést segítendő az óvárosi tömbbelső lakói helyszíni bejárásra várják a képviselő-testület tagjait április 21-én pénteken, délután fél öttől – tájékoztatott képviselőjük, Binder Edit.

Reggelivel vendégelik meg a kerékpárosokat

2017.04.21, 11:07 | Paksi Hírnök

Reggelivel várják a kerékpárral közlekedőket május 4-én négy helyszínen Pakson, csatlakozva a Bringás reggeli elnevezésű országos kezdeményezéshez. A Tourist Infónál, a városháza előtt, az Építők úti üzletsoron, valamint az atomerőmű F2 portájánál várják reggelizőpontok a kerékpárosokat május 4-én. A Magyar Kerékpárosklub Bringás reggelijének célja az egyszerű, olcsó és gyors közlekedési mód népszerűsítése. Paks először csatlakozik a kezdeményezéshez. – Egyik fontos célkitűzésünk, hogy közösségi programokkal színt vigyünk az óváros életébe. Ezért kerestük meg a kerékpárosok helyi szervezetét, hogy csatlakozzunk az országosan már ismert programhoz. A rendezvény mellé állt az önkormányzat, az atomerőmű, illetve két paksi üzlet, és megszólítottuk a lakosság mellett a civileket és az intézményeket – mondta el Czink Dóra turisztikai és városmarketing-referens. – A Bringás reggeli egyrészt felhívja a figyelmet a kerékpáros közlekedésre, hiszen ez egy fenntartható, környezetbarát módszer, ami az egészségre is jótékony hatással van. Másrészt az akcióval megköszönjük a bringásoknak, hogy ők már rendszeresen így közlekednek. Bízunk benne, hogy a rendezvénnyel hagyományt teremtünk a városban is – tette hozzá Vöröss Endre, a Magyar Kerékpáros Klub Paks–Szekszárd területi szervezetének vezetője. A bicikliutak száma folyamatosan gyarapodott az elmúlt években Pakson, az önkormányzat jelenleg is pályázik kerékpárúthálózat-fejlesztésre. A Paks–Dunakömlőd illetve a Paks–Györköny út kiépítésére a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban remélnek forrást. A Bringás reggeli mellé szívesen odaállt a város, hiszen szeretné népszerűsíteni a tömegközlekedés mellett a kerékpáros közlekedést, hogy elkerülhetők legyenek a reggeli és a délutáni dugók. – Szeretnénk a lakótelepen is fejleszteni a hálózatot. A Váci utcai, jelenleg is zajló tömbbelső-rekonstrukció, valamint az ASE előtti terület átépítésének előzetes tervei is már erre tekintettel készültek – tájékoztatott Szabó Péter. A képviselő-testület áprilisi ülésén döntött arról, hogy Paks csatlakozik a Klímabarát Települések Szövetségéhez, ami pályázati lehetőségeket is jelent, többek között kerékpárút-építésre.

Kilencvenedik születésnapján köszöntötték Mármarosi Jánosnét

2017.04.04, 12:44 | Paksi Hírnök

Kilencvenedik születésnapja alkalmából köszöntötték Mármarosi Jánosnét. Az ünnepelt Nagydorogon töltötte gyermekkorát, majd házassága révén költözött Paksra. Elmondta, hogy három éves volt, amikor édesapja meghalt, és huszonöt amikor édesanyját is elvesztette. A továbbtanulás lehetősége nem adatott meg neki, tizenöt esztendősen már napszámba járt a földekre. Később dolgozott a termelő szövetkezetben, aztán pedig több mint két évtizedet az egykori konzervgyárban, onnan vonult nyugállományba ötvenöt évesen. – Három műszakba jártam dolgozni a konzervgyárba, és itthon is volt bőven munka: család, kert, háziállatok – mondja Erzsi néni, aki bár tavaly átesett egy műtéten, valamint igen fájlalja a lábát, mégis tevékenyen tölti mindennapjait. Takarít, süt, főz, és még mos is, ahogy fia elmondta, a mai napig kizárólag kézzel, valamint megeteti a baromfit és a barátságos családi ház udvarán, előkertjében díszlő virágokat is gondozza. Nincsen egyedül, amikor megromlott az egészsége, akkor fia, János hazajött, és azóta vele lakik. Erzsi néninek egy lánya is született, ám ő már nem lehet közöttük, és férje is elhunyt már. Két unokája és egy dédunokája van, a család talál alkalmat arra, hogy találkozzanak. Születésnapján, április 3-án, Szabó Péter alpolgármester és S. Szabó Gabriella kommunikációs referens köszöntötte a város nevében Mármarosi Jánosnét.

Az óváros élhetőségéért gyűjtöttek aláírást

2017.04.04, 12:00 | Paksi Hírnök

Nem csitulnak a kedélyek az óvárosban tapasztalható társasházépítési-láz miatt. Több konkrét eset miatt gyűjtöttek aláírásokat és nyújtottak be beadványt Süli János polgármesterhez a városlakók. Lapunkat is tájékoztatták arról, hogy továbbra is féltik az óvárost, attól tartanak, hogy élhetetlenné válik, mert befektetők felvásárolják az öreg parasztházakat és egy-egy telken a lehető legtöbb lakást alakítják ki nem törődve azzal, hogy túlzsúfolt lesz az utca, kopár, élettelen a lakóhelyek. Óvárosra vonatkozó fejlesztési koncepciót, újabb lakossági fórumot sürgetnek. Azt is felvetették, hogy az önkormányzatnak szerződést kellene bontania a főépítésszel, mert véleményük szerint nem ismeri eléggé a várost, nem képviseli az ott élők érdekeit. Néhány elkeseredett paksi polgár egy Kosár utcai házban gyűlt össze, hogy elmondja problémáit. A többség, bár a nevük az aláíró íveken szerepel, azt kérte, őrizhesse meg inkognitóját. – Mi azért költöztünk ide, mert családi házas környéken akarunk élni – fogalmazzák meg többen is hozzátéve: a lakótelepen és annak környékén kellene társasházakat építeni, nem ezekben a főként kis utcákban, mint a Kosár, a Vörösmarty, a Kossuth. A másik, ami miatt nagy a felháborodás, az, hogy míg egy magánépíttető – és máris hoznak két példát a Kosár utcából – még a ház színét sem választhatta ki, sőt igen szigorú szabályokat szabott nekik a főépítész, addig a befektetők, akik társasházak építésébe fognak, mintha bármit megengedhetnének maguknak. A Kosár utca Táncsics felőli oldalán a 2000-es évek elején, a szemben lévő oldalon nagyjából három éve építettek családi házat és – mint mesélték – nagyon kis mozgásteret kaptak, csak parasztház jellegű épületre kaptak engedélyt, telekhatárra építve, fésűsszerkezetben. Mint Lisztmajer Balázs emlékeztetett rá, a múlt év őszén lakossági fórumon tett ígéretet Horváth András főépítész arra, hogy a Kosár utcában a meglévő társasház és a családi házak között garantálják a „konszolidált átmenetet”. Itt egy befektető két öregházat megvásárolt, ezeket lebontották és a neten már árulják is az ide tervezett lakásokat. Két társasházban 17 lakás épülne, egész telekszélességben burkolatot terveznek, mélygarázst, aminek a forgalmát a Táncsics tömbbelsőre, illetve a Báthory utcára „engedik rá”. Balázs szerint szó sincs átmenetről, az egyik ház magasabb lenne a most meglévőnél, a másikat pedig olyan közel tervezik megépíteni édesanyja szomszédos háza mellett, hogy az összes ablakból, erkélyről az ő udvarára lehet majd látni. Érdekes, jegyzik meg, hogy miután a befektető megvette a két telket, a társasházas övezet határát valaki „áttolta”, így most már a Kosár utca 15-17. is abba tartozik. Az itt tervezett házakkal kapcsolatban hosszan sorolt kifogások hasonlítanak a Vörösmarty kapcsán felhozottakkal. Mint egy ott lakó mondta, tavaly készült el az utca, ahol már most is igen szűkösen férnek el, és az óvoda is eléggé leterheli. Ha megépítik az odatervezett lakásokat és esetleg csokkal vásárolják meg azokat háromgyerekes családok, akkor majdnem megduplázódik az utca lélekszáma, közlekedni is alig lehet. Nem lesz hely, nem lesz zöld. Utóbbit egyébként – habár kicsit más összefüggésben – Herczeg Ágnes is nagyon fájlalja. – Eszembe jutott a városi lapban és televízióban néhány éve futott Az én városom sorozat, amiben mindenféle helyzetű, iskolázottságú, érdeklődésű embert megkérdeztek, és mindenki arról beszélt, hogy mennyire szereti Paksot, mert élhető, lassú lüktetésű, amely szolgáltatásaiban vetekszik a nagyvárosokkal. Jóllehet 73 évet éltem itt, sehova se mennék el, de ha most megkérdeznének, kénytelen lennék azt mondani, hogy ez nem az én városom, nem az én otthonom, mert lakhatatlanná, élhetetlenné teszik – mondta. Az első „város elleni merénylet” szerinte az öreg gesztenyefák kivágása volt 1977-ben. Ami most keseríti az, hogy a Rákóczi utcában, ahol „október óta túrják a földet”, húsz fát kivágtak és közösségi teret alakítanak ki, azaz leburkolják. – Nem lehet betonrengetegben élni sem kisgyereknek, sem öregasszonynak – összegzi szomorúan. Lisztmajer Balázs azt szorgalmazza, hogy készüljön egy koncepció az óvárosra. A többiek hozzáteszik, hogy újabb lakossági fórumra is szükség lenne, mert úgy vélik, hogy több ház a lakossági tiltakozás, sőt a hatályos jogszabályok semmibevételével készül. – Szeretnénk zöldet, szeretnénk madarakat, szeretnénk, ha megmaradna az óváros hangulata – összegezték. Bagdy László képviselő, a városépítő bizottság elnöke is egyetért a megfogalmazottakkal. Mint lapunknak elmondta, tanácskozási joggal vett részt azon a tervtanácsi ülésen, ahol a Kosár utcai tervek kerültek az asztalra, de azt szakmai hibák sora miatt elutasították. Azt mondta, az építészektől azt kérik, ne csak szigorúan a jogszabályokat vegyék figyelembe, hanem az ott élő emberek érdekeit is. – És ezt a főépítész úrtól is elvárjuk – fogalmazta meg. Azt mondta, meg kell fontolni a helyi építési szabályzat további szigorítását is annak érdekében, hogy elejét vegyék a rossz folyamatoknak ugyanis ő maga is osztja azt a véleményt, amit – mint felidézte – Süli János polgármester is megfogalmazott: élhetetlen lakások épülnek, ahol nincs tér, nincs hely, nemcsak az autóknak, de még arra sem, hogy egy szánkót, vagy biciklit elrakjanak. – Ha nekem fizetnének, akkor sem jönnék ide lakni – jegyezte meg hangsúlyozva, hogy azok, akik ezeket megveszik, eszük ágában sincs ott lakni, csak befektetési céllal vásárolták ezeket a lakásokat. Mint a tiltakozók figyelmeztetnek, a mostanság tapasztalható építkezések miatt egyre magasabbra szöknek az ingatlanárak, így egy paksi magánszemélynek, aki házat venne, esélye sincs, nem tud versenyezni a befektetőkkel. A fiatalok, ha önálló életet akarnak kezdeni, nem itt teszik, mert nem tudják megfizetni, inkább a környező falvakba költöznek.

Az időseket szólította meg a közlekedésbiztonsági előadás

2017.03.24, 09:51 | Paksi Hírnök

Nőtt a közlekedési balesetek száma az elmúlt év azonos időszakához képest, ezek áldozatai többségében idősek. Igaz ez országosan és megyei szinten is, ezért kifejezetten időseknek szóló előadásokon igyekeznek bővíteni az érintett korosztály közlekedési ismereteit. A Nemzedékek Biztonságáért Közhasznú Alapítvány és az Országos Baleset-megelőzési Bizottság ilyen célú programjára – ahol zenés előadásba ágyazva személyre szabott közlekedési tanácsokat kaptak a szépkorúak – a paksi járásban lévő településeken működő nyugdíjasklubok tagsága kapott meghívást. Jóval több mint százan gyűltek össze a Csengey Dénes Kulturális Központban. A Tolna Megyei Baleset-megelőzési Bizottság titkára, Botáné Kiss Gabriella azt mondta, a kisgyerekeknek korosztályra szabva tartanak hasonló előadásokat, ami azért fontos, mert még nem tudnak úgy közlekedni, nem olyan körültekintőek, nem ismerik a szabályokat. Az időseknél hasonló a helyzet, külön figyelmet igényelnek, mert már lelassultak, a régen megtanult szabályok ismerete megkopott, rutinból közlekednek gyakran azt is figyelmen kívül hagyva, hogy közben megváltozott a világ. Az országos turné célja, hogy egy kicsit felfrissítsék ezeket az ismereteket. Illés István, a találkozó előadója, aki éppen nyugdíj előtt álló rendőr szavait azzal kezdte, hogy minden fejben dől el. Az a sportoló nyer a versenyben, aki higgadtan áll rajthoz, az a fél kerekedik felül a családi vitában, akinek tiszta a feje. A közlekedésben – ami, mint gyakran mondjuk, veszélyes üzem – szintén fontos a higgadtság, érdemes úgy elindulni, hogy rögzítjük magunkban: oda fogok figyelni, segítőkész, udvarias leszek, nem hagyom kizökkenteni magam.