PAKS VÁROS DÍSZPOLGÁRA
Örvös Ferenc Pakson született és ma is itt él feleségével. Tanulmányait a Keszthelyi Egyetem jogelőgjénél végezte, de pedagógiai végzettsége is van, Kalocsán és Szekszárd-Palánkon ezen a pályán is tevékenykedett. Munkásságát a Paksi Konzervgyárban töltött évek határozták meg. A termelési részlegen először osztályvezető, később az egész gyár igazgatója lett. Munkája eredményeként a gyár termelése fokozatosan emelkedett, a technikai és technológiai részek, berendezések korszerűek lettek, a termékek nagy részért exportra küldték. Mintegy 1500, de csúcsidőben 2200 ember dolgozott a keze alatt. Termelést előkészítő részlegek működtek Faddon és Németkéren. A környező mezőgazdasági üzemek 25-30 km-es körzetben biztosították a szükséges alapanyagokat. A dolgozók gyermekei számára bölcsödét, óvodát üzemltettek. A gyár tevékenységével jelentős pozitív hatást gyakorolt a város fejlődésére. A dolgozók tisztelték és szerettékvezetőjüket, kölcsönös megbecsülés jellmezte ezt a kapcsolatot. Örvös Ferenc szeptemberben átvehette Rubin diplomáját.
PRO URBE EMLÉKÉREM
Mittler József nyugalmazott földrajz szakos tanár, aki 1965-től 2000-ig a Paksi Vak Bottyán Gimnázium tanára, 1996-től igazgató-helyettese, valamint felnőttoktatási tagozatvezetője volt. Hét nappali és négy levelező osztály osztályfőnöke volt. Vonzó volt az osztályába járni, hiszen a napi tanulmányok mellett rengeteg kirándulást szervezett. Ezek költségét közös munkákból teremtették elő, nyári szünetekben konzervgyári vagy mezőgazdasági munkát végeztek tanítványai. Az alsóbb évfolyamosok számára megyei osztálykirándulásokat, a harmadik-negyedikesek számára külföldi utakat szervezett. A 70-es, 80-as években nagy eseménynek számított 8-10 napot tengerparton vagy Berlinben, Moszkvában, Prágában vagy Leningrádban tölteni. Már 1966-ban részt vett az Országjáró Diákok Országos Találkozóján, amit 18 éven át folytattak. Minden évben március 15-én Petőfi emléktúrát szervezett Paks-Borjád , valamint Rákóczi emléktúrát Budapest-Kassa között. 12 évig érettségi elnöki feladatokat is ellátott, 1997-2016 között a Paksi Vak Bottyán Tehetséggondozó Alapítvány kuratóriumának tagja volt. 1969-ben új sportágat honosított meg Tolna megyében, a tájfutást. A diákok kezdetben a gimnázium Sportkörében, később a Paksi Sportegyesületben versenyeztek. A négy évtized alatt a leigazolt versenyzők száma 1500 fölött volt, tanítványai évente 25-30 megyei és országos versenyen szerepeltek. 35 évig a Tolna Megyei Tájfutó Szövetség elnöke volt, jelenleg tiszteletbeli elnöke. Több közéleti szerepet is vállalt, 1995-től 15 évig az Együtt a parlagfű ellen Alapítvány kurátori tisztségét töltötte be, 4 évig a Telepaks Kistérségi Televízió felügyelő bizottsági tagja volt. A pedagóguspályán eltöltött 44 év során több megyei, országos és állami kitüntetésben részesült, legrangosabb a 2007-es Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt.
Németh Lászlóné a Pécsi Tanárképző Főiskolán szerzett magyar-orosz szakos tanári diplomát. Negyven éves pályafutása alatt szaktanárként, osztályfőnökként, munkaközösség-vezetőként, igazgatóként tevékenykedett a gyermekekért. 1975-től dolgozott a Paksi Bezerédj Általános Iskolában. Az első elismerést 1985-ben kapta: szakmai munkájáért miniszteri dicséretben részesült. 1989-ben kinevezték a Bezerédj iskola igazgatójának, az intézményt közmegelégedésre húsz évig vezette. Munkássága alatt indult az iskolában balett, vizuális kultúra és német nyelvi szakirány, meghonosította a német nyelvű táboroztatást, a számítástechnika oktatást vizsgázási lehetőséggel, illetve a sportot, a dzsúdót is szívügyének tekintette. Elsőként hozott létre Pakson Iskolaszéket, az iskola működését alapítvány létrehozásával is segítette. Folyamatosan képezte magát: az ELTE-n elvégezte a pedagógiai vezetőképző szakot, majd a Pedagógus szakma megújítása projekt keretében a vizsgáztatói munkaszerep kurzust, valamint az Eszterházy Tanárképző Főiskola posztgraduális képzésén tanügyigazgatási szakértői képesítést is szerzett. Kollégáit is folyamatos megújulásra késztette. Vezetői munkája, lokálpatrióta szemléletének eredményeként sok kiváló paksi diák találta meg helyben a számításait. Németh Lászlóné életigenlése, humora, pozitív gondolkodása hat az emberekre, tisztelet és kölcsönös megbecsülés jellemzi tetteit is.
TISZTES POLGÁR KITÜNTETÉS
Fritz János Pakson született a nehéz gyermekkor után kitartó tanulással és szorgalommal építette fel munkásságát. Tanulmányai után 1950-ben márciusban kőművesként először a Budapesti Szerelőipari Vállalatnál, majd a paksi kirendeltségű TOTÉV-nél dolgozott. A szakérettségit Pécsen 1951-ben szerezte, majd félbehagyott egyetemi tanulmányai után Ipari Technikumi Oklevelet szerzett. János bácsi büszke arra, hogy önerőből a tanulmányi ösztöndíjakból, a nyári szünetekben végzett munkákból fedezte kiadásait, ha kellett szenesvagonokat rakodott ki éjszakánként. Dolgozott a Járási Tanácsnál építési előadóként, majd a Községi Tanácsnál a házi építő brigád irányítójaként. Az újdonságnak számító költségvetési üzemek megszervezése is a feladatai közé tartozott. Több hatlakásos, 2 emeletes társasház épült a tervei alapján többek között az Eötvös utcai szolgálati lakások, a Dózsa György utcai gyógyszertár a fölötte levő lakásokkal. Nagyon szép feladat volt a futballpálya építése a lelátóval, az alatta levő öltözőkkel. 1977-től a Dunamenti Termelőszövetkezetnél dolgozott nyugdíjazásáig. Közéleti szerepvállalása során tanácstagság volt a Nagyközségi Közös Tanácsnál és később Paks Város Első Tanácsánál (1979), Paksért emlékérmet kapott 1975-ben, Érdemes Társadalmi Munkás jelvényt 1985-ben, Emléklapot emlékéremmel Paks város fejlesztésében nyújtott tevékenységéért 1989-ben kapott Paks Várostól. Mindennapjait feleségével, a ház körüli munkával tölti. Két gyermekük révén 4 unokájuk és négy gyönyörű dédunokájuk van.
Tóth György villamosmérnök, atomerőművi szakmérnök az ERBE-nél majd a Mátrai erőműnél töltött évek után a Paksi Atomerőmű létesítésén dolgozott. 1985 és 2003 között az erőmű különböző felsővezetői beosztásait töltötte be, műszaki igazgató, általános műszaki igazgató volt, majd 1999- 2003 között, nyugdíjazásáig a humánpolitikai igazgatóságot irányította. Ebben a pozíciójában támogatta az ESZI szükségszerű átalakítását és részese volt az intézmény történetében meghatározó alapítványi konstrukció létrehozásának. szerepvállalásával biztosította az iskola tanári karának a diákjainak zökkenőmentes tanévkezdését. Munkája során mindig nagyon fontosnak tartotta a város érdekeinek való megfelelést a közös együttműködést az atomerőművel. A Magyar Nukleáris Társaság és Tolna megyei Mérnökkamara alapító tagja, majd ez utóbbinak 2016-tól Örökös tagja. 2001 és 2003 között az Atomerőmű Sportegyesület társadalmi elnöke volt. Büszke arra, hogy ez idő alatt született meg a megállapodás arról, hogy a városnak egy elsőosztályú felnőtt futball csapata legyen és sikerült elérnie, hogy az ASE-ből kiöregedett gyerekeket Dunaújváros fogadja. Szakmai tevékenységei mellett közéleti szerepet is vállalt, 2006-ban a paksi önkormányzat Gazdasági bizottságának külső tagja volt. Tóth György fő támogatója a Paks és Székelyudvarhely között létrejött lakossági kapcsolatnak.
GYERMEKEINKÉRT KITÜNTETÉS
Őrsi Istvánné szülői és szakmai felterjesztést is kapott. Ha az óvó néniből árad az őszinte gyerekszeretet, derűs, nyugodt és barátságos, stabil és biztos a dolgában: igazi kincs! A Munkácsy utcai óvoda ilyen kincset rejteget Évi óvó néni személyében. Rendkívül találékony, jó a helyzetfelismerő- és alkalmazkodóképessége. Évike néni csupa szív, minden gyermekkel megtalálja a hangot, a „nehezen kezelhetővel” éppúgy, mint a félénkkel, vagy akár a túl határozott egyéniséggel. Úgy segíti ezeknek a gyerekeknek a mindennapjait, hogy társaik is 100 százalékosan elfogadják őket. Évi óvó néni fegyvertárában jó adag humorérzék van, valamint nyugalom, amellyel a gyerekek közötti pillanatnyi feszültségeket, az esetleges kudarcok miatti elkeseredést is fel tudja oldani. A szülők szerint a Jóisten igazi munkatársa. 38 éves pályafutása után is munkájában precíz, megbízható, nyitott, innovatív az új módszerek kipróbálására.
Tumpek Györgyi szakmai életútja szülővárosában, a paksi általános iskolában indult Bencze Barnabás tanár úr szárnyai alatt. A rajz tantárgy pedagógiáját Kovács Ferenc festőművész, főiskolai tanár vezetésével sajátította el, aki később is segítője volt szakmai életútján. A rajzolást, festést, mintázást Farkas Pál szobrász-festőművésztől tanulta. Pályáját 35 évvel ezelőtt tanítóként kezdte a Bezerédj Általános Iskolában, ma már az alsó és felső tagozaton is tanítja a rajz és vizuális kultúra tantárgyakat. Tumpek Györgyi nem csak a tanórákon, hanem nyári alkotótáborokban, múzeumi órákon is szívesen közvetíti tanítványai felé a vizuális kultúrát és működik együtt a Paksi Városi Múzeummal és a Paksi Képtárral. A Pro Artis Művészeti Iskola tanáraként városi képzőművészeti szakkör keretében is foglalkozott a művészpalántákkal. Iskolájában 2014 óta a vizuális munkaközösség vezetője. Tagja továbbá a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Rengeteg rajzversenyen- és rajzpályázaton szerepeltek tanítványai, munkáikból kiállításokat rendezett. Önálló művészeti tevékenysége is jelentős, fest, szobrászkodik, munkái kiállításokon szerepelnek. Alkotásai és dekorációi a Bezerédj Általános Iskola épületének szinte minden szegletében fellelhetők, színesítik, otthonosabbá, barátságosabbá teszik azt.
Bacskó Gáborné Ildikó 1977-ben a Győri Tanítóképző Intézetben szerezte általános iskolai tanítói diplomáját. 1979-től, az intézmény működésének kezdetétől dolgozik a Paksi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában, ill. annak elődintézményében. Lelkesen kapcsolódott be az új iskola arcának és arculatának kialakításába. Ildi néni csendes szóval, sok türelemmel, sok játékkal, feladattal, dicsérettel mutatta a helyes viselkedés, az emberséges magatartás szabályait, a jól végzett munka örömét. Tanulócsoportjai, osztályai jól felkészülten, stabil alapokkal folytathatták tanulmányaikat a felső tagozatban. Különös gondot fordított a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatására, a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésére. A tehetséggondozásban, felzárkóztatásban komoly sikereket ért el. Bemutató órákat tartott, főiskolai hallgatók mentorálását végezte. Rendszeresen részt vett szakmai továbbképzéseken - kooperatív technikák, matematikatanítás, minőségbiztosítás, tanulás tanítása, szorobán, erdei iskola, nyelvi irodalmi kommunikáció - ahol mélyítette, gazdagította pedagógiai kultúráját. Vezetői munkáját igazgató-helyettesként, munkaközösség-vezetőként kitűnő szervezőkészséggel, mély emberséggel, gazdag tudással végezte. Pályafutását ennél szebben nem is fejezhetné be, hiszen a szolgálati emlékérem mellé Gyermekeinkért díjat is kap.
PONGRÁCZ SÁNDOR KITÜNTETÉS
Kernné Béda Erika már a nyolcadikos pályaválasztásnál tudta, hogy milyen pályára szeretne lépni. Az egészségügy világa azért is közel állt hozzá, mert maga is sokat volt kórházban és otthon, beteg testvére révén is természetes volt az ellátás, a segítségnyújtás. Felvételijén csodálkozva néztek a pici törékeny lányra, de útravalóul még biztatták: Kicsi a bors de erős. Ezt ő be is bizonyította.1982-től dolgozik a paksi egészségügyben szakápolóként. Az eltelt 35 év alatt az általános ápolói és asszisztensi végzettsége mellett megszerezte az üzemi nővéri és OKJ-s ápolói képesítést is. Folyamatosan dolgozott Paks város orvosi körzeteiben és üzemorvosi ellátásában egyaránt. 2007 óta dr. Czigler Csaba háziorvosi körzetében látja el feladatait a betegek legnagyobb megelégedésére. Főállása mellett 2009 óta a Paks kistérségi Központi Ügyeletében is részt vesz. 2012-ben főnővérnek nevezték ki, 2014 óta a kistérségi orvosi ügyelet vezetője lett, ahol a gyógyszerrendeléstől az autók vizsgáztatásáig minden területen otthonosan kell mozognia. A 13 települést ellátó ügyelet zökkenőmentes, magas szintű folyamatos működését, valamint a betegek lehető legjobb ellátását szívügyének érzi. Összekötő kapocs a polgármesteri hivatal és az ügyeletet működtető Emergency Kft. között. 2016-ban munkáját a cég „Az év dolgozója címmel”ismerte el. A dolgozók véleményét figyelembe véve, az új ügyeleti rendszer kialakításában aktívan rész vállal. Azt mondja, ha újra kezdhetné sem választana más pályát. Kérdésemre, hogy bírja, a lehető legtermészetesebben azt mondta: az élete része ez a pörgés, és jó, hogy minden nap történik valami, amit meg kell oldani. Sőt, ha nyerne a lottón egy új szociális otthont nyitna. az ellátott betegek közül sokan szívesen lennének lakói ennek az intézménynek.. Az egészségügyben végzett kiemelkedő munkája elismeréséül, az idei Pongrácz Sándor-díjat Kernné Béda Erika kapja.
SEGÍTŐ KÉZ KITÜNTETÉS
Weiszné Vass Éva paksi gyökerekkel rendelkezik, 1976 és 1979 között a szekszárdi Egészségügyi Szakiskolában végezte tanulmányait, ezt követően a paksi bölcsődében helyezkedett el mint gondozónő. Később két kisgyermek mellett érettségi bizonyítványt, majd a család és munka mellett felsőfokú csecsemő- és kisgyermeknevelő oklevelet szerzett. 40 éve dolgozik a paksi szociális szférában, a gyermeknevelés nagyon sokszor felemelő, ám korántsem könnyű területén. Ez alatt a 4 évtized alatt több száz kisgyermek gondozását látta el lelkiismeretesen, a legkisebbektől az óvodás korúakig. Nem csak gondozta, nevelte, hanem óvón szerette, féltette - ha kellett saját gépkocsival kisegítve a szülőket, orvoshoz vitte a csöppségeket. Igazi hivatásnak tekinti a munkáját. Nyitott, vidám személyiség, aki könnyedén teremt és alakít ki bensőséges kapcsolatot a kisgyermekekkel. Teljes mértékben élvezi a szülők bizalmát, akik legdrágább kincsüket, gyermeküket tudhatják jó kezekben Éva néni mellett. Nem csoda, ha nem egyszer a kisebb testvérhez is őt választották gondozó néninek. A szülők tisztelete és a kisgyermekek őszinte szeretete mellett mindenkori vezetői elismerését is élvezheti, pontos, megbízható munkaerő. Már nem sokáig, hiszen 2018 végén nyugdíjba vonulhat. Egy pálya méltó befejezése és lezárása, hogy a felterjesztés alapján Paks Város Képviselő-testülete méltónak találta a Segítő kéz kitüntetésre.
Prantner Józsefné ma már nyugdíjas, 10 évet dolgozott a Paksi Életfa Idősek otthonában, ahol kimagaslóan eredményes ápolói és mentális munkát végzett. Empátia, lelkesedés, tudatosság, következetesség és a minőségre törekvés jellemezték. Minden erejével azon dolgozott, hogy a lakók életét színesebbé, könnyebbé, tartalmassá tegye. Rendszeresen szervezett műsorokat, ünnepségeket, és sikeresen bevonta az időseket a városi programokba is. Örök hitvallása a segítés. Kitűnő kapcsolatot ápolt a vallási felekezetekkel, így közösen segítették az otthon lakóinak lelki gondozását, mentális megerősítését. Nagy szerepe volt az intézmény udvarán levő kegyhely kialakításában, a búcsúzni készülők mellett többször ő is imádkozott a nehéz órákban. Mind a gondozottak, mind a hozzátartozók elismerően gondolnak együttérző gondoskodására. Van, amikor a gondozott már nem tudja szavakba önteni, kifejezni a köszönetét, esetleg egy mosollyal tudja csak kifejezni a háláját. Megteszik helyettük a hozzátartozók, akik szeretettel, tisztelettel és hálával emlegetik Magdika kiemelkedő empátiáját. Egy gesztus, egy biztató szó, egy kiragasztott kedves kép, egy felolvasás a gondozott kedves témájáról - mind nagyon sokat jelentenek a családtagok és az otthonban lakók számára egyaránt. Folyamatos, fáradhatatlan, magas színvonalú munkájával, közösségépítő és közösséget összetartó, példamutató tevékenységével kiérdemelte Paks város Önkormányzatának szakmai elismerését, a Segítő kéz kitüntetést.
