PAKS KULTÚRÁJÁÉRT DÍJ
Pétersz Mária népművelő, könyvtáros, pedagógus a kulturális élet számos területén bizonyította elhivatottságát, hozzáértését, segítőkészségét. Dolgozott népművelőként Pakson a régi művelődési központban, majd két évig a györkönyi művelődési ház vezetője és a községi könyvtár könyvtárosa volt. 1978-tól a Paksi Városi Művelődési Központ népművelője volt, majd ennek tagintézménye, az Ifjúsági és Úttörőház vezetője. Az intézmény megszűnésekor (1989) ismét a művelődési központba került az Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda vezetője lett. Irodavezetői munkája mellett óraadó tanárként dolgozott a Paksi Deák Ferenc Általános Iskolában, ahol nyolc évvel később magyar nyelv és irodalom szakos tanárként és iskolai könyvtárosként folytatta munkáját. 2002-ben bemutatta a Paksi Tükörben Gáts Krisztina Beáta Napsugárszínű NAPJAIM című verseskötetét. 2002-től 2010-ig szerkesztette a Deák Diák Sulilapot, valamint négy iskolai évkönyv szerkesztése is az ő nevéhez fűződik. 2010-ben Visken megrendezett költészet napi versmondó versenyre készített fel gyerekeket, járt Kézdivásárhelyen, tagja volt a városi küldöttségnek. 2011. szeptember 1-jétől akkori nevén a Paksi Pákolitz István Városi Könyvtár 1. sz. fiókkönyvtárában – ma Kínálgató Iskolai és Gyermekkönyvtár – kezdett dolgozni, onnan vonult nyugállományba 2015-ben. A 2015–2016-os tanévben a Paksi Roma Nemzetiségi Önkormányzat közösségi házában, a Tanodában felzárkóztató és szabadidős foglalkozásokat tartott általános iskolásoknak, a nyári szünidei táborban négy hétig ugyancsak roma gyerekekkel foglalkozott. Nyugdíjas évei alatt is az irodalom, a könyvek és a kultúra szeretete élteti. Visszament dolgozni a Paksi Pákolitz István Városi Könyvtárba. 2020-ban két kiadvány szerkesztője volt, az egyik Magyar Anita Majd én megmondom a tutit című verskötete, a másik pedig a Paksi Deák Ferenc Általános Iskola jubileumi évkönyve. A Paksi Tükör 2021. szeptemberi számában megjelent a városi könyvtár egykori igazgatója, Herczeg Ágnes hagyatékából összeállított Paksi ragadványnevek című dolgozat, melyet Gutai Istvánnal közösen publikáltak. Pétersz Mária 2002-ben a Tehetséges Paksi Fiatalokért Alapítvány kitüntetettje volt, 1986-ban dicséretben részesítette a művelődési miniszter.
Bunkóczi András kultúráért tett önzetlen, szabadidőben végzett munkássága a munkahelyén kezdődött. Az erőműves főjavítások után szüksége volt a dolgozóknak a kikapcsolódásra. Ennek apropóján szervezte meg több mint tíz éven át a Karbantartói sportnapot. Szemléletét tovább formálta a Magyarok Világszövetségében végzett segítő munkája, ahol L. Németh Erzsébet kedveltette meg vele az irodalmat, más és mélyebb érzéseket ébresztve benne a hazaszeretettel, a hittel és a közösségi élettel, és az ezen értékek mentén születő örök barátságokkal kapcsolatban. A köznevelési és kulturális bizottság tagjaként megismerhette a város meghatározó egyesületeit, együtteseit, céljaikat és meghatározó igényeiket. Ezen ismeretek mentén sikerült támogatást szerezni a város lakóinak komfortérzését emelő produkciók támogatására. Bunkóczi András néhány évvel ezelőtt elindította a Petőfi-túrákat Sárszentlőrincre és Borjádra. A rendezvénysorozat tisztelgés és a hazafiság ápolása volt hazánk nagy költőjének emlékhelyén. A Paksi Sárgödör téri Présháztulajdonosok Egyesületének tagjaként egy olyan közösségi életbe kapott betekintést, amely visszanyúlik a múlt századba. A paksi sillerbor nimbuszának feltámasztásához kapcsolódó rendezvények lebonyolításában tevékenyen, folyamatosan közreműködött és közreműködik. Az egyesületen belül megalakította a Siller Nótakört, amelynek célkitűzései között szerepel a hagyományok őrzése, a nóták gyűjtése az utókornak, a gasztronómia és a kulturált borfogyasztás megismertetése. Elkészíttette a nótakör imázsfilmjét, melyben a nótázás Paks város nevezetességeihez kapcsolódik. Ezzel párhuzamosan javaslatára elkészült a 215 nótából álló hagyományőrző nagy nótáskönyv. Megvalósult célkitűzéseként minden páros évben a város négy középiskolájának kulturális és várostörténeti vetélkedőt szervezett. A kulturális és várostörténeti vetélkedő minden páratlan évben átalakul sportvetélkedővé. Bunkóczi András szervezésében már a negyedik szabadtéri komolyzenei koncertre várják a közönséget 2022-ben
TISZTES POLGÁR KITÜNTETÉS
Gutai Istvánné tősgyökeres paksi családból származik. A szombathelyi főiskolai éveket követően Celldömölkön kezdték pályafutásukat férjével, Gutai Istvánnal. Az 1978-ban átadott új, akkori nevén Munkásművelődési Központ hazahívást jelentett számukra, Julika a könyvtár kialakítására, István népművelő feladatra kapott megbízást. Ebben az intézményben dolgozott 1978-tól nyugállományba vonulásáig. Számára a könyvtár sosem csak a könyvek ki- és beadását, az adminisztráció elvégzését jelentette. Olvasottsága, rendkívüli lexikális tudása tette lehetővé, hogy minden olvasó érdeklődési körét megismerve, személyre szóló könyvajánlásokat tegyen, ez lehetőséget teremtett arra is, hogy a mozgásukban korlátozottaknak házhoz vitték a szolgáltatást. A rendszeres látogatókból és az érdeklődőkből önképzőkört szervezett, akik rendszeres összejöveteleiken értékes előadásokat hallgattak, miközben összetartó, egymásra odafigyelő közösségé kovácsolódtak. A kor kihívása hozta létre a számítógépes tanfolyamokat, amiket Julika nagy odafigyeléssel szervezett. Az Ünnepi könyvhét rendezvényeit, paksi írók-költők megjelent köteteinek bemutatóját, a költészet napi műsor megszervezését mind szívügyének tekintette. Az Olvasógaléria alapítója, ami helyet ad a műkedvelő alkotók bemutatkozásának, és a könyvtári Filmklubnak. A város és az intézmények határon túli magyar kapcsolatainak lelkes szervezője ma is. A Katolikus Karitászban adományokat közvetít, a KÉSZ paksi csoportjában aktív szerepet tölt be. A családi kötelékek mellett – amit két fiúk, Stefka és Dani a családjaikkal, a három unokával fémjeleznek – férjével, Gutai Istvánnal számos szakmai programban is erősítik egymást, például az István által alapított határon túli magyar középiskolások olvasótáborának szervezésében, István és a most díjazott dr. Serdültné Benke Éva könyveinek bemutatójában, író-olvasó találkozók szervezésében határon innen és túl.
Dr. Serdültné Benke Éva 1944. április 15-én született Erdélyben, Sepsiszentgyörgyön. Pakson az Energetikai Szakképzési Intézetben (ESZI) tanított magyar nyelv és irodalom tanárként, majd nyugdíjba vonulása után óraadó tanárként 2004 júliusáig. Számos diákját készítette fel magas színvonalon az érettségire. Tanárként nemcsak tanított, ismereteket adott át, de mindig fontosnak tartotta, hogy hazájukat szerető emberek kerüljenek ki a nagybetűs életbe. Derűs személyiségével osztályfőnökként mindig összetartó közöséget teremtett, és jó kapcsolatot ápolt a szülőkkel, a kollégáival egyaránt. Sikerrel pályázott az önkormányzat nemzetközi kapcsolatok erősítésére hirdetett programjára, melynek keretében az aradi Csiky Gergely Gimnázium tanáraival és diákjaival szervezett több ízben közös programokat az ESZI-s tanárokkal, diákokkal. A közös programoknak köszönhetően (1998-1999-ben) az erdélyi gimnázium tanárai, diákjai ellátogattak városunkba, illetve az ESZI-s diákok is megtapasztalhatták Arad városának különleges atmoszféráját. Dr. Serdültné Benke Éva főszervezője volt 2000-ben az ESZI-ben megrendezett Diákjogok 2000. Diákönkormányzatok és Diáklap Szerkesztők Nemzetközi Konferenciájának, melyen meghívására részt vett Aáry Tamás Lajos az oktatási jogok miniszteri biztosa is. Több ízben szervezett az ESZI-ben vers- és prózamondó versenyeket, melyeken nemcsak az ESZI-s diákok, hanem városunk többi középfokú oktatási intézményének tanulói is részt vettek. 1999-ben magyar és történelem szakos kollégái számára szervezett rendhagyó szakmai továbbképzést Erdélybe, ahol nagyhírű könyvtárakat, oktatási intézményeket, történelmi nevezetességeket kerestek fel. Munkásságát, életét mindig áthatotta a magyar nyelv és kultúra szeretete. Környezetének, számos paksi barátjának mindig felhívta a figyelmét az erdélyi magyar kultúra múltján és jelenén keresztül a gyökerek, az anyanyelv és a nemzet szeretetére, melyet magával hozott Erdélyből az anyaországba, városunkba.
Paks Város Sportjáért kitüntetés
Haraszti Zsolt, a Paksi FC ügyvezetője kapta a Paks Város Sportjáért díjat. 1988-ban lett a Paksi Sportegyesület igazolt játékosa. Sérülések miatt 1990-ben fel kellett hagynia a sportolói pályafutással, technikai vezetőként dolgozott, majd az ASE-PSE közös labdarúgó szakosztály edzője lett, később az ASE utánpótlásszakág vezetője. Vezetése alatt a felnőtt csapat az NB III.-ból feljutott az NB II.-be. A 2005-ben alakult Paksi Futball Klub Kft. egyik ügyvezetője lett, irányításával a felnőtt csapat megnyerte az NB II.-es bajnokságot, kivívta az NB I.-es tagságot. Évek óta az MLSZ NB I.-es bizottságának tagja, 2020 óta elnöke. A Paksi FC-vel ügyvezetőként elért eredményei: 2006 NB II. első hely, 2010 Liga Kupa második hely, 2011 NB I. második hely, 2011 Liga Kupa első hely, 2011 Európa Liga 3. kör, 2011 Pro Urbe-díj a Paksi FC-vel.
PAKS VÁROS KÖZBIZTONSÁGÁÉRT KITÜNTETÉS
Gaszner Róbert tűzoltó alezredes 2007. január 1-jén kezdte meg hivatásos tűzoltói pályafutását Paks Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságának állományában beosztott tűzoltóként. 2009. április 1-jétől szolgálatparancsnoki feladatokat látott el, majd 2010. július 1-jétől a Tűzoltási és Műszaki Mentési Osztály vezetője lett. Jelenlegi beosztását 2012. április 1-je óta tölti be. Szakmai tevékenységét szolgálati viszonyának kezdetétől céltudatosan és pontosan végzi, melynek köszönhetően szakmai életútja töretlen. Magabiztos, határozott, terhelhetősége, stressztűrő képessége kiemelkedő, a tűzoltói hivatást életcéljának tekinti. Az irányítói feladatok ellátása során, a tűzoltási és műszaki mentési tevékenység mellett nagyfokú szakmai tapasztalatra tett szert a vezetői feladatok ellátásához is. Javaslatai, döntései megalapozottak, melyek jelentős mértékben hozzájárultak a Paksi Hivatásos Tűzoltóparancsnokság fejlődéséhez. Kiemelkedően hatékony az új feladatok megismerésében, azok megszervezésében és rendszerezésében. Folyamatosan képezi magát, szorgalma, a szakma és a szervezet iránti elhivatottsága, szolgálati feladatokhoz történő hozzáállása példaértékű, beosztottjait jól motiválja a hatékony és magas színvonalú munkavégzésre. Kitűnő kapcsolatot tart fenn munkatársaival, a társadalmi és civil szervezetekkel.
GYERMEKEINKÉRT DÍJ
Árokszállási Eszter a szegedi József Attila Tudományegyetemen végzett matematika-fizika szakon. Pedagógus pályafutását Mezőberényben, egy kéttannyelvű gimnáziumban kezdte, majd a paksi Energetikai Szakközépiskolában folytatta, aztán 2001-től a Vak Bottyán Gimnázium tanára lett. Munkássága alatt mindvégig a legfontosabb céljának tekintette, hogy a szaktárgyait minden diákhoz közel vigye, megértesse, megszerettesse. Tudatosan képezte magát, kereste a módszertani lehetőségeket, sok év alatt így jutott el az eredményes frontális osztálymunka módszere mellett a kooperatív technikák elsajátításáig, az egyszerű „tábla-kréta” módszertől a Kahhoot és a LearningApps tanórai alkalmazásáig. Mindemellett figyelmet fordít az egyes tanulók képességbeli adottságaira is, differenciáltan oktat, felzárkóztat, sikeres a tehetséggondozásban. Tanóráin oldott légkört teremt. 2011-ben felvételt nyert a Debreceni Egyetem Matematika és Számítástudományi Doktori Iskola módszertani képzésére, a levelező PhD tagozatra. Három évvel később, 2014-ben minden tárgyból jeles eredménnyel abszolvált státuszba került. Az ez alatt az idő alatt szerzett kutatási és megfigyelési eredmények mind-mind a diákokhoz kerültek vissza, az ő fejlődésüket szolgálták a tanórákon, szakkörökön, fejlesztő, felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozásokon. Kiemelt figyelmet érdemel Árokszállási Eszter pedagógusi munkájában a tehetséggondozás. Regionális és országos szintű versenyeredményeinek száma meghaladja a százat. Részt vett számos hazai és nemzetközi konferencián; prezentációkat, kutatási anyagokat osztott meg számos magyar és angol nyelvű fórumon. Magyarországon egyedüliként kétszer nyerte el az Ericsson-díjat, 1999-ben és 2013-ban. Több ízben nyerte el a Tehetséges Paksi Fiatalokért Alapítvány tanári díját. Díjazott volt az OKTV-n kiemelkedő eredményt elért tanulók tanáraként. Egész pályafutása során az foglalkoztatta, hogyan tehetné minél eredményesebbé a rá bízott tanulók tanítását.
Klopcsikné Somorjai Mária pedagógiai munkássága negyven évvel ezelőtt kezdődött egykori iskolájában, a tolnai II. számú Általános Iskolában. Az ekkor még képesítés nélkül tanító fiatal pályakezdő nagy lelkesedéssel végezte a feladatait. Egy évvel később megkezdte főiskolai tanulmányait, és a faddi iskolában gyakorolhatta a tanítóképzőben megszerzett ismereteket. Nem kis kihívást jelentett számára az ott eltöltött három év, hiszen tanítványainak jelentős része nevelőotthonban nevelkedő fiatal volt. Már ekkor megmutatkozott érzékenysége, elhivatottsága a hátrányos helyzetű gyermekek iránt. Szeretettel, türelemmel, toleranciával közeledett a tanítványai felé, és a környezetét is hasonló hozzáállásra inspirálta. A Paksi Deák Ferenc Általános Iskola 1992. október 12. óta büszkélkedhet azzal, hogy tantestületének ilyen empatikus, másokért önzetlenül tenni akaró és tudó tagja van. Testnevelést tanító pedagógusként számos versenyeredmény fűződik a nevéhez. Az utóbbi években több megyei és országos versenyre jutottak el a tanítványaival, a gyerekek gyönyörű eredményeket értek el. A sport iránti elköteleződése és oktató-nevelő munkája a helyi programokhoz való csatlakozásban is megmutatkozik. A Fuss, ússz, kerékpározz a gyermekedért! és a Szurkoljunk együtt! programok egyik iskolai koordinálója. Intézményvezető-helyettesként és megbízott intézményvezetőként nemcsak a vezetői teendőket végezte el maximálisan, hanem számos tanulót nevezett be és készített fel – sikeresen – különböző versenyekre. A Paksi Deák Ferenc Általános Iskolában több, immár hagyománnyá vált iskolai program megvalósítása, megszervezése fűződik a nevéhez. Huszonhat éven keresztül fő szervezője, mozgatórugója és kapcsolattartója volt az iskolai Szülők – nevelők jótékonysági báljának. Emberi magatartása nemcsak a tanulók előtt példa, hanem kollégái előtt is. Szívügyének tekinti a másság elfogadtatását. A Lélekmozgató névre elkeresztelt mozgalomhoz, a parasport naphoz kezdeményező tevékenysége által a Deák iskola az elsők között csatlakozott. Klopcsikné Somorjai Mária Elis Julianna filozófiáját vallja, mely szerint: „Minden réten virágok és tövisek nőnek harmóniában.” Egész tanévre kiterjedő programsorozatot állított össze, aminek a középpontjában a hátránnyal élő emberekhez való odafordulás, a velük való törődés áll. 2019-ben a Veled is törődünk Egyesület odaadásáért, fáradhatatlan, céltudatos munkájáért Jantyik Margit–díjjal jutalmazta. Munkáját a Szekszárdi Tankerületi Központ 2019-ben a Szekszárdi Tankerületi Központ Kiváló Pedagógusa kitüntetéssel ismerte el.
DEÁK FERENC-DÍJ
Péterné Iker Ivett 1998-ban szerezte meg magyar irodalom és -nyelv szakos bölcsész- és középiskolai tanári diplomáját a Janus Pannonius Tudományegyetemen, majd a Paksi Vak Bottyán Gimnáziumba négy és fél évig tanított.
2003-ban az akkor létrehozott önálló oktatási és kulturális osztályon folytatta szakmai pályafutását, ahol szinte a semmiből építette fel a város intézményhálózati struktúráját, azon feladatok rendszerét és megoldási stratégiáját, mellyel az érintett intézmények napi működése, alapfeladataik ellátása zökkenőmentessé válhatott. Akkor ebbe az intézményi körbe tartoztak a város óvodái, a kulturális területet képviselő múzeum és könyvtár mellett az általános- és középiskolák is. Ebben a feladatkörben kilenc éven át munkálkodott.
Az Országgyűlés 2012. november végén elfogadta a köznevelési intézmények állami fenntartásba vételére vonatkozó törvényt, megalapította a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot és 2013. január 1-től a pedagógusok munkáltatói jogai, a bérfinanszírozás, valamint a taneszközellátás is az államhoz tartozó feladatok közé került. Péterné Iker Ivett ekkor a Paksi Tankerület élére került, és négy éven át végezte a vezetői feladatokat, 12 intézmény közel 1400 dolgozója tartozott hozzá.
2016 júliusától ismét a Paksi Polgármesteri Hivatal közalkalmazottjaként tevékenykedik. 2018-tól a humán osztályt vezeti, az önkormányzat által fenntartott intézmények irányítása mellett oda tartoznak a szociális ellátások, és a bérlakás ügyek is.
A 2020 márciusában berobbant koronavírus-járvány elleni küzdelemben kiemelt szerepet szánt a Kormány az önkormányzatoknak. A humán osztály tevékenyen részt vállalt a feladatokból, a védőoltások felvételére irányuló koordinációs munka és a háziorvosokkal való kapcsolattartás napi feladattá vált. A vírus elvonulásával újabb, eddig szintén példa nélküli feladat került előtérbe, az Ukrajnában zajló háború elől menekülők ügye az osztály feladatai közé került.
A méltatásban az is elhangzott, hogy a díjazott jó szervezőképessége, gyors helyzetfelismerő és alkalmazkodóképessége, valamint stressztűrése a különböző feladatok koordinálásánál kifejezetten előnyt jelentenek. Munkáját a megújulni képes munkaszemlélet, a kreativitás, a hatékony és eredményes munkavégzés jellemzi. Személyes igénye az általa képviselt területekhez kapcsolódó jogszabályok naprakész ismerete. Nyitott, érdeklődő személyiség, figyelme mindenre kiterjed. Precíz, pontos munkájával szűkebb és tágabb környezetének egyaránt értékes tagja, szabálykövető magatartása példaértékű kollégái számára. Segítőkész, bármikor — bármilyen kérdésben szívesen, maximumra törekedve áll munkatársai rendelkezésére.
PONGRÁCZ SÁNDOR-DÍJ
Dr. Felföldi Ferenc, a Paksi Gyógyászati Központ gasztroenterológia szakrendelésének vezetője 1996-ban kezdte szakmai pályafutását a Tolna Megyei Balassa János Kórház Gasztroenterológia Osztályán. Szakmai előmenetelében, illetve elkötelezettségének kialakulásában fontos szerepe volt dr. Simon Lászlónak, a szekszárdi kórház országosan is híressé vált egykori osztályvezető főorvosának, a gasztroenterológia professzorának.
Dr. Felföldi Ferenc Bölcskén nőtt fel, és a Paksi Vak Bottyán Gimnáziumban érettségizett. A Pécsi Tudományegyetemen diplomázott, később szakvizsgázott, aztán adjunktusi, majd főorvosi kinevezést kapott. Mielőtt eljött Paksra, hat évig a megyei kórház gasztroenterológiai osztályának osztályvezető főorvosa volt. Húsz év kórházi munka után azért döntött a változás mellett, és jött Paksra, mert egy új szakrendelés felépítése nagy kihívásnak és szép feladatnak ígérkezett, és az is fontos szempont volt, hogy így több időt tölthet a családjával.
– Egy magas színvonalú, dinamikusan és viszonylag rövid előjegyzési idővel működő szakrendelés felépítése a legfőbb célom – mondta dr. Felföldi Ferenc 2017-ben, amikor elindult a Paksi Gyógyászati Központ szakrendelése. Az azóta eltelt időben sikerült megvalósítani az egykor megfogalmazott célt: az előjegyzési idő egy-két hét, illetve a műszeres vizsgálatokra sem kell egy hónapnál többet várniuk a pácienseknek, de ha indokolt, ennél sokkal hamarabb, akár egy napon belül is sorra kerülhetnek. A szakmai működéshez szükséges infrastruktúrát a Paksi Gyógyászati Központ biztosítja. A betegek ellátása a szakmai minimumfeltételeket jelentősen meghaladóan kialakított szakrendelésen történik. Az endoszkóppal például gyomortükrözésre, vastagbéltükrözésre van mód, ugyanakkor terápiás beavatkozásra is, konkrétan bizonyos bélrendszeri polipok eltávolítására. Több olyan korszerű vizsgálati módszer is elérhető a szakrendelésen, amelyeket országos szinten sem sok helyen végeznek.
Dr. Felföldi Ferenc főorvost, belgyógyász és gasztroenterológus szakorvos szakmai felkészültsége magas színvonalú, gyakorlati készségei sokrétűek és kiválóak, munkabírása nagy, és kiemelkedően empatikus a betegekkel.
Pro Urbe Emlékérem
Pupp Réka a Bezerédj Általános iskolában ismerte meg a dzsúdó sportágat. A cérnavékony, törékeny kislány még olvasni sem tudott, amikor hazavitte a toborzó szórólapot, és kijelentett a szüleinek, hogy ezt szeretné csinálni. Márpedig, ha ő kijelent valamit, akkor azt nagyon komolyan gondolja. Bár (szinte mindig) ő volt a legkisebb a csoportjában, hamar megmutatkozott tehetsége, de még inkább kitűnt szorgalmával, fegyelmezettségével, vasakaratával, maximalizmusával. Az iskola mellett minden szabadidejét a sportnak szentelte, és sorra jöttek is a szebbnél szebb eredmények. Minden korosztályban megnyerte a magyar bajnokságot, majd 16 évesen berobbant a nemzetközi élmezőnybe is, amikor ifjúságiként saját korosztályában és eggyel feljebb, a juniorok között is Európa-bajnoki bronzérmet szerzett. Utánpótlás éveit egy európai ifjúsági olimpiai és egy junior Európa-bajnoki aranyéremmel megkoronázva lépett a felnőttek közé, ahol egy súlycsoportváltást követően Eb-bronzéremmel gazdagította pazar éremkollekcióját. Sikeresen kvalifikálta magát a tokiói olimpiára, ahol az első körben mindjárt az előző olimpia aranyérmesét legyőzve – végül csak hajszállal lemaradva a dobogóról – az előkelő ötödik helyet szerezte meg. A sport mellett a Pécsi Tudományegyetemen tanul. Elhivatottsága, szorgalma, a sportága iránti alázata, kimagasló munkabírása, maximalizmusa, szerénysége teszik őt Pupp Rékává, sok dzsúdós és nem dzsúdós gyermek példaképévé Pakson és szerte az országban.
Dr. Bodnár Imre közel húsz éve gyarapítja kitartó munkájával, szakmai hozzáértésével Paks város egészségügyi ellátását, szívvel-lélekkel végzi áldozatos tevékenységét a paksi emberek egészségének, jóllétének, életszínvonalának növelése érdekében. 2004. január 1-jétől Paks Város Rendelőintézetének kardiológiai szakrendelését vezeti, 2010. február 1-jétől Paks Város Rendelőintézetének igazgatója, 2013. október 1-jétől pedig a Paksi Gyógyászati Központ főigazgatójaként végzi munkáját városunkért. Dr. Bodnár Imre kardiológusként nemcsak a saját szakmai munkáját végzi magas színvonalon, hanem törekszik a rendelőintézet dolgozóinak továbbképzésére annak érdekében, hogy a paksiak minél magasabb szintű ellátásban részesüljenek. A szakmai és a vezetői munka ellátása mellett, mindent megtett azért, hogy a Paksi Gyógyászati Központot – számos újítás bevezetésével – olyan rendelővé tegye, ahol rendszeres a prevenciós tevékenység, a tervszerű kardiológiai gondozás, magas a betegellátás színvonala. Így került sor a gyógyászati központ bővítésére, a gyógyfürdő részleg beindítására, a városi rendelőintézetek felújítására. Fejlesztési tevékenysége során előre lépések történtek például az ultrahangos, az endoszkópos és a röntgendiagnosztika, valamint a laboratóriumi vizsgálatok területén. A főigazgatóra számíthatott a város akkor is, amikor az önkormányzat hatáskörébe tartozó, vállalkozó alapellátó körzetekben üresedés történt, vagy helyettesítésre volt szükség. A koronavírus-járvány számos kihívás elé állította a főorvost és munkatársait. Napközben estébe hajlóan és hétvégén nyújtott műszakban több mint 13 ezer oltást adtak be munkatársaival. A pandémia alatti tevékenysége elismeréseként Tolna Megye Védelméért emlékérem kitüntetésben részesült, elismerve ezzel a munkatársak helytállását is.
