Nyiratiné Nász Rózsa 1971-től a közigazgatásban dolgozott, a Paksi Polgármesteri Hivatalból ment nyugdíjba 2012-ben. A közösségért, az emberekért, a környezet szebbé tételéért nemcsak szülőfalujában, Pálfán, hanem Pakson is sokat tett. 1982-től lakik Pakson, férjével, Nyirati Gyulával négy gyermeket neveltek fel, akik már önálló felnőttek, családosok, nyolc unokával ajándékozták meg őket. A Paksi Kertbarátok Egyesületének alapító tagja, 2018-tól a tavalyi klubbá alakulásig az egyesület elnöke volt. Az egyesületnek nagy szerepe volt 2001-ben Virágos Magyarország versenyben elért első helyezésben. 2002-ben Paks nemzetközi megmérettetésen vett részt, akkor ezüst diplomát adományozott a nemzetközi zsűri Paks városnak. A korábbi években a városban elindították a Téli esték előadás-sorozatot, melyre mindig neves szakembereket hívtak meg. Tavasszal kerti sétát, virág csereberét, ősszel Tök jó napot tartottak az egyesület tagjai által megtermelt dísztökökből. Adventkor betlehemet állítanak, ami mindig nagy előkészületet, szervezést igényel Rózsa részéről is, de a tagságra is mindig számíthat. A Város napja rendezvényen évek óta az egész csapat részt vesz, felvonulnak, kiállítanak. 2022-ben az egyesület 25 éves évfordulóját ünnepelték, a 25 év munkájából installációt helyeztek ki a Csengey Dénes Kulturális Központban, ami szintén Rózsa szervező munkáját dicséri. Az egyesület vezetőjeként szociálisan is érzékeny: a Paksi Életfa Idősek Otthonában és a Kereszt utcai nappali foglalkoztatóban társaival együtt segít a virágok, cserjék ültetésében és az udvari munkákban. Bár a klub vezetéséről lemondott, Nyiratiné Nász Rózsa vállalta, hogy tanácsadóként, klubtagként segíti az új vezetőt. Jó kapcsolatot ápol a Csengey Dénes Kulturális Központtal, a Paksi Hírnökkel, a TelePaks városi televízióval, a paksi közintézményekkel, egyesületekkel, alapítványokkal. A szépet szerető érdeklődők továbbra is fordulhatnak hozzá, tanácsot kérhetnek tőle kertgondozás, virágápolás témákban.
Feil József 1961-ben került a Biritói Állami Gazdasághoz, ahol kitanulta a géplakatos szakmát. Később a Dunamenti Szövetkezetben dolgozott – összesen 32 évig tevékenykedett gépműhelyben, mellette pedig 16 évig aratott, miközben otthon kertészettel foglalkozott. Bár megtapasztalta a mezőgazdaságban évek alatt beálló fejlődést, nem lett hűtlen az általa korábban megismert régi paraszti kultúra emlékeihez. Szakmai érdeklődése folytán bármerre járt, összeszedte a jobb sorsra érdemes mezőgazdasági gépeket, motorokat, a nagyszülők otthonában látott berendezési tárgyakat, eszközöket és szerszámokat is. Az évtizedek gondos rendszerező, gyűjtőmunkája nyomán összeállt, a Paksi Települési Értéktár Bizottság és a múzeumi szakemberek által is elismert kis skanzenjét bárki megcsodálhatja nála. A gyűjteménye legjavából rendszeresen tart bemutatót a csámpai nosztalgiatalálkozón, és a város napját is színesíti. Feil József két évtizedig részönkormányzati képviselőként szervezte és irányította a csámpaiak életét. Ha kellett határozottan és hangosan, de főként csendesen, diplomatikusan. Ez idő alatt a településen megoldódott többek között a közvilágítást, a csapadékvíz-elvezetés, létesült emlékpark, játszótér, és rendszeressé váltak a közösségi rendezvények. Volt olyan nosztalgiatalálkozó amelyen csaknem ezren vettek részt. Mindezek mellett szellemi alkotókedve is töretlen: könyvet írt és adott ki. Verseit a Követ az élet című kötetben jelentette meg. Feil József, mindenki Dodó bácsija Csámpa megbecsült tagja, köztiszteletben álló személy. Fáradhatatlanságát, sokoldalúságát, minden szabadidejét a köz szolgálatába állította.
