Akadálymentesített verzió

Molnár Imréné

Tisztes Polgár kitüntetés

Molnár Imréné. Fotó: Babai István

Molnár Imréné Ancikát ha névről nem is, de tevékenységéről szinte mindenki ismeri a városban. Az atomerőműből vonult nyugállományba, szeretettel emlékszik vissza az ott eltöltött időkre, kiemelten a sok társadalmi munkára, amikor még bárki, bármikor hadra fogható volt, hogy segítsen. A karitatív munkát egészen kicsiben kezdte: a buszmegállók környékén figyelt fel a szegény sorsú, lecsúszott egzisztenciájú, segítségre szoruló emberekre, vitte a forró teát, egy kis élelmet. Aztán elkezdődött a házhoz menő gyűjtés, sokan adtak ruhaneműt, ágyneműt, amit zsákokban, kerékpárral vitt haza, hogy aztán szétoszthassa a rászorulók között. A saját házánál majd a Szent István téren tíz éven át tartott karácsonyi ételosztást. Ma is hálával gondol azokra, akik ebben segítették, a polgárőrségtől a tűzoltóságig mindenki hozzáadott valamit, ha kellett padokat, asztalokat, vagy éppen a szállításban segítettek, hőgombát adtak a hideg ellen. Ha úgy adódott varrni, főzni, a pénzt beosztani tanította a segítségért hozzá fordulókat. Lelkes paksiakból munkatársakat szervezett maga mellé, akik hozzá hasonló empátiával segítették a munkáját. Létrehozta a Segítők Házát, ahol a ruhaneműkön, háztartási eszközön, bútorokon túl rendszeresen osztanak tartós élelmiszert, tartanak programokat. Minden héten, kedden és csütörtökön délelőtt várják az adakozni kívánókat és a rászorulókat. Jelenleg két állandó munkatársa van, Hosszú Ilona és Kiss Józsefné. Munkájához mindig erőt adott a családja, gyermekei és a hite.